Bővült a hungarikumok köre, egyes nemzeti értékeink azonban végveszélybe kerülhetnek
Nagy István agrárminiszter a napokban bejelentette, hogy a Hungarikum Bizottság döntése szerint két új érték került be a Hungarikumok Gyűjteményébe: a magyar nyereg és a Pető-módszeren alapuló konduktív pedagógiai rendszer. Emellett a Magyar Értéktár is több új tétellel bővült – számolt be róla az Origo.
Újabb nemzeti értékek nyertek hivatalos elismerést
A Hungarikumok Gyűjteményébe került a Pető András orvos-gyógypedagógus által megalapozott konduktív pedagógiai módszer, melyet magyar szakemberek dolgoztak ki, és használnak a mai napig világszerte. Konduktor képesítés csak Magyarországon szerezhető, része a köznevelésnek és a közegészségügynek, a rászorulók a szolgáltatást az állami szociális rendszer keretében, támogatással vehetik igénybe. 2014 óta a határon túli magyarság számára is elérhető a szolgáltatás.
Hungarikum lett a keleti típusba tartozó magyar nyereg is, amelyet a török elleni harcokban is hatékonyan használt a könnyűlovasság.
A Kárpát-medencében történt megtelepedésünket követően bizonyos fejlődésen ment át, tiszafüredi változata parasztságunk köznapi életében és ünnepi alkalmaiban is megbecsülés tárgya volt.
A Magyar Értéktár a Magyarország tortája versennyel bővült, amelyet már 18. éve rendez meg a Magyar Cukrász Ipartestület. A tradicionálisan magyar alapanyagokból készült tortát államalapításunk ünnepén, minden év augusztus 20-án mutatják be országszerte a cukrászdák.
A Bükki ősemberbarlang is a Magyar Értéktárba került, régészeti leletei arról tanúskodnak, hogy a történelem előtti idők óta meghatározó az innovatív ember jelenléte a Bükk térségében. Már az őskorban is kiemelkedett iparával, a babérlevél alakú kőeszköz készítési technikájával önálló kultúrát képviselve.
A Magyar Értéktárba egy botanikus kert is bekerült: az 1800-as években alakult Szarvasi Arborétum 82 hektáros területével az ország legnagyobb dendrológiai gyűjteménye, a hazai növényi génvagyon őrzője, országos természetvédelmi jelentőségű kert. Itt található a hazánkban egyedülálló, a kert szimbólumának tekinthető idős hegyi mamutfenyő.
A régi magyar szőlőfajták is az értéktárba kerültek, hiszen a magyar borkultúrában jelentőségük megkérdőjelezhetetlen. Több mint száz régi helyi fajtával rendelkezünk, ezek közül viszont csak 10-15 maradt meg jelentősebb szinten a termesztésben. Az ismertebb régi szőlőfajtáink többsége csak néhány tíz hektáron, a kevésbé elterjedtek többsége pedig már csak fajtagyűjteményekben található meg.
Mindezek nyomán 98-ra emelkedett a Hungarikumok Gyűjteményében található elemek száma, a Magyar Értéktárban pedig immár 162 kiemelkedő nemzeti értéket tartunk számon.
Végveszélyben egyes hungarikumok
A hungarikum státuszban lévő élelmiszerek, termények közül sajnos több is veszélybe kerülhet a csökkenő termőterületek, a külföldi fajták térnyerése és a modern szaporítóanyagok miatt.
Például kalocsai fűszerpaprikát vagy a makói hagymát egyre kisebb területen ültetik, és a szakértők szerint a hagyományos termesztést egyre nagyobb veszély fenyegeti.
Az utóbbi egykor a makói tájkörzet gazdáinak büszkesége volt, ma azonban már csak kis gazdaságokban foglalkoznak a hagyományos dughagymás termesztéssel.
A hagyományos termesztés legnagyobb kihívása a megfelelő öntözés és tápanyag-utánpótlás biztosítása, amelyek nélkül nem érhető el a kívánt minőség és méret. A kistermelők számára a hagyományos dughagymás módszer fennmaradása a hungarikum státusz megőrzése miatt kiemelten fontos, és a modern technikákkal kombinált gazdálkodás segíthet a versenyképesség fenntartásában.
Egyes információk szerint az eredeti, dughagymás makói hagyma termesztése ma már inkább különlegességnek számít, és a termelők főként hagyományőrzés vagy személyes elhivatottság miatt művelik. A kétéves, költség- és munkaigényes termesztési technológia fokozatosan háttérbe szorul, és a hagyományos fajta fennmaradása veszélybe került. A témában született teljes cikket ide kattintva olvashatja el.
