Fontos a megfelelő kezdő lökés
A gazdasági versenyképesség operatív program (gvop) egyik prioritása a hazai kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) versenyképességének javítása. A magyar kkv-szektor képviselőinek mérete, jövedelmezősége és termelékenysége jelentősen elmarad az európai vetélytársakétól. A termelőszektorba tartozó vállalkozások piaca nem elég stabil, export terén igen gyengék, a szolgáltatási szektorban pedig gyakran erős a költségverseny. Helyzetüket pedig tovább rontja, hogy nagy többségük alultőkésített, valamint vállalatvezetési ismereteik is hiányosak.
A Nemzeti Fejlesztési Terv lesz az első olyan átfogó gazdasági program, amely képes lehet érdemben javítani a kkv-k helyzetén, melyek nélkül, jelenlegi kisebb súlyuk ellenére hosszú távon nem kerülhet egyensúlyba a magyar gazdaság. A hazai kkv-k GDP-ből való részesedése 45 százalék, miközben a foglalkoztatottak 60 százalékának biztosítanak munkahelyet. A kkv-szektoron belül is nagyok a regionális eltérések: míg a közép-magyarországi régióban az ezer főre jutó vállalkozások száma az országos átlag 140 százaléka, addig keleten ez csak 70-88 százalék. A szektor mintegy 10 százalékkal alacsonyabb termelékenységi mutatóval rendelkezik, mint az EU-ban.
Az országokon belüli termelékenységet tekintve is érdekes kép rajzolódik ki. A kkv-k termelékenysége jóval elmarad a nagyvállalatokétól Magyarországon, míg ez a különbség szignifikánsan kisebb az Európai Unión belül (lásd ábránkat). Ehhez természetesen még az is hozzátartozik, hogy a magyar nagyvállalatok termelékenységi szintje sem éri el az EU-átlagot, így a kkv-k abszolút értelemben véve még nagyobb hátrányban vannak. Az exportálóképesség tekintetében a magyar nagyvállalatok jobbak az EU átlagnál (32 kontra 21 százalék), a kisvállalkozások (8 kontra 14 százalék) és a közepes vállalkozások (14 kontra 17 százalék) azonban le vannak maradva. A magyar gazdaság szerkezete tehát sokkal differenciáltabb, mint az EU-é, ami a kkv-k hátrányos helyzetének tudható be.
Az alacsony tőkeellátottság (a kkv-k 70 százalékának nincs hitele) és a gyenge színvonalú technológiai eszközök mellett a menedzseri ismeretek hiánya a felelős azért, hogy a magyar kkv-k túlélési rátája 53,8 százalékos, számottevően elmarad az EU-tól.
A gvop minden területen érezhető előrelépéssel kalkulál a 2004-2006-os időszakban. Az NFT számszerűsített célokat is megfogalmaz a kkv-k esetében: 1. a támogatott vállalatok árbevétele a fejlesztések megvalósulását követő 5 éven belül 100 milliárd forinttal nő, 2. a támogatott vállalkozások létszáma 2006-ra 12 000 fővel nő, 3. a 2003. évi szinthez képest a szektor termelékenysége 20 százalékkal nő, 4. a kkv-szektor részesedése a hazai GDP-ből 2003-tól 2006-ig 1 százalékponttal nő, 5. a fejlesztések révén 5 éven belül 80 milliárd forint értékű megvalósuló beruházás.
A hazai szakmai fórumok és szervezetek általában kedvezően fogadták az NFT-t, a visszajelzésekből kiderül: a többség elégedett azzal, hogy javaslatai legalább részben megvalósultak. Kompaktor Emília, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közgazdasági és képzési igazgatója az NFT által megfogalmazott célokkal maximálisan egyetért, de felhívja a figyelmet arra, hogy a siker záloga az eszközök alkalmazásán múlik majd. Rendkívül fontos, hogy az eszközöket helyesen súlyozzák, megfelelő hangsúlyt kapjon a vállalkozások hitelhez jutása, és ezzel együtt a tőkeellátottság javulása. A finanszírozási helyzet mellett a tapasztalatlanságot emelte ki az MKIK szakértője mint hasonlóan fontos területet.
Azt ugyanakkor örvendetesnek találta, hogy a regionális op-ben és a humán erőforrás op-ben is szerepelnek a kkv-k, hiszen a hátrányos régiók gazdasága jelentős részben rájuk épül. Azzal kapcsolatban, hogy a gvop-ra szánt 100 milliárd forintból mennyi jut a kkv-kra, illetve, hogy ez mire lesz elég, egyelőre nehéz konkrét véleményt mondani. Az azonban biztosan fontos, hogy a kezdő lökésnek elegendő támogatást kapjanak a kkv-k - véli Kompaktor Emília.
A hazai kis- és közepes vállalkozások közül hosszú távon azok bizonyulnak életképesnek, amelyek a magasabb minőségű szolgáltatást, illetve termékeket állítanak elő, ezek versenyképesek a nemzetközi riválisokkal. Viszt Erzsébet, a GKI munkatársa szerint éppen ezeket kell támogatni kedvezményes hitelekkel, képzéssel és a piacra jutás segítésével. A szakember úgy véli, hogy a hazai kkv-szektorban még rendkívül alacsony a csoportos fellépésre való hajlandóság (networking), az egyes vállalkozások egyedül küzdenek, miközben bizonyos mértékű összefogással jobb eredményt lennének képesek elérni. Ebben pedig nagy szerepe lenne a szakmai szövetségeknek, amelyek azonban - sajnálatos módon - éppen mostanában fogyatkoznak meg. Viszt Erzsébet szerint már jelenleg is sok jól működő kkv található az országban és ezek számát kellene megsokszorozni. Ehhez azonban nemcsak a konkrét, számszerűsített célkitűzésekre, hanem a mögöttes folyamatokra is oda kell figyelni. A hazai kkv-szektornak sokat segíthetnének az erős kkv-szektort felvonultató Hollandia és Belgium tapasztalatai.
