A piac hét-nyolc százaléka nyílt meg eddig, és most nagy várakozás van, mert nincsenek ajánlatok - mondja Tolnay Lajos, s hozzáteszi: az első számú gond az importkorlátozás. A villamosenergia-törvény szerint jelenleg a feljogosított fogyasztók csak igényük 50 százalékát szerezhetik be külföldről. Ezt óriási gondnak tartom - mondja Tolnay -, mert ilyen recessziós környezetben, amilyenben élünk, komoly megtakarítás, s a Mal Rt. esetében is milliárdos nagyságrendű megtakarítás lett volna lehetséges, hogyha száz százalékban importálhatnánk - érvel az alumíniumipari társaság első embere.

A Mal Rt. március 1-jével lépett ki a szabadpiacra, akkor még lett volna olyan olcsó áram a nemzetközi piacon, amelylyel a jelentősen rárakódó magyarországi költségekkel együtt is jelentősen tudták volna költségeiket csökkenteni. Így viszont csak részben tudtuk a rendkívül magas áremelést kompenzálni - jegyzi meg Tolnay Lajos -, hiszen a nagyfogyasztóknak is 12,8 százalékos áremelés volt január 1-jével.

A piacnyitással kapcsolatos harmadik gondnak a Mal Rt.-nél azt tartják, hogy a magyarországi erőműpark kínálata árban, határidőben és minőségben sem elég jó még. Annak idején az energiaszektor privatizációja azért és azzal indult el, hogy a magyar erőműparkot modernizálni kell, ám alapvetően nem ez történt - teszi hozzá a Mal Rt. elnöke.

Az alumíniumipari csoport éves energiaköltsége 7 milliárd forint volt 2002-ben. Versenytársaik 2-25 dollárcentért vásárolják kilowattóránként az áramot, a Mal a piacra lépést követően is 4,2 eurócentért. Ezt a versenyhátrányt - érvel Tolnay - bizonyos tényezőkkel lehet tompítani. Ilyen például az olcsóbb munkaerő, a Mal Rt. összköltségeinek 13 százalékát teszik ki a munkabérek és azok járulékai. A tőkeköltségük is valamivel alacsonyabb, mint a nyugat-európai konkurenseké, viszont így is évente legalább 1 milliárd forinttal kevesebbet tudnak beruházásokra fordítani. Ez pedig a technikai, technológiai fejlődés sebességét tekintve tulajdonképpen behozhatatlan hátrányt jelent.

A nagyfogyasztóknak igen kevés lehetőségük van, hogy segítsék a piac élénkülését. Elsősorban is közösen kellene lobbizniuk, hogy az 50 százalékos importkorlátozást legkésőbb 2004. január 1-jén oldják fel - közli Tolnay Lajos, aki szerint nagy hiba volna, ha csak az uniós csatlakozást követően történne ez meg, mert az újabb fél év késedelmet jelentene. Ugyanakkor a Mal Rt. elnöke elismerte, hogy ha fel is oldják az importkorlátozást, a szűkös határkeresztező kapacitások miatt akkor sem biztos, hogy ezzel komoly lökést kapna a magyar ár.