Épp most dől el, kik maradnak talpon a létesítményüzemeltetésben
Gyökeres átalakuláson és fejlődésen ment át a létesítményüzemeltetés az elmúlt évek során. Olyannyira, hogy a piac vezető szereplői létesítménygazdálkodóként tekintenek magukra, ami egy jóval komplexebb szolgáltatást fed le. Célja, hogy a megbízó szervezet működését teljes körűen támogassa, így a tevékenység része az épületek és területek fejlesztése, bérlése, üzemeltetése, őrzése és takarítása éppúgy, mint az étkeztetés, a flottamenedzsment vagy az energetikai szolgáltatások.
Fenntartható és okosmegoldások nélkül már nem megy a létesítményüzemeltetés
Azok a vállalatok, amelyek nem térnek át a fenntartható létesítménygazdálkodásra, nemcsak versenyhátrányba kerülhetnek, de akár a működésüket is veszélyeztetik. A finanszírozási források és a befektetői bizalom sok esetben a fenntarthatósági teljesítménytől függ, a szabályok megszegése pedig akár engedélyek elvesztéséhez vagy szankciókhoz is vezethet. A szabályozási keretek ugyan még formálódnak, és sok a nyitott kérdés a beszámolók formájával kapcsolatban, de az EU-taxonómia egyértelmű irányt mutat: átláthatóvá kell tenni, hogy mennyire fenntartható egy-egy beruházás. A létesítménygazdálkodóknak ebben kulcsszerep juthat, hiszen az adatszolgáltatással és a szabályokhoz illeszkedő szolgáltatások biztosításával segíthetik ügyfeleiket a megfelelésben.
A digitalizáció rohamléptekkel alakítja át a létesítményüzemeltetés világát is, aminek egyik látványos eleme a BIM (Building Information Modeling), vagyis épületinformációs modellezés. Magyarországon már nemcsak a nemzetközi ISO-szabványhoz igazodunk, hanem a hazai szabályozás is megszületett, ami a tervezés és kivitelezés mellett az üzemeltetésre is kiterjeszti a BIM-követelmények et. Ez új szintre emeli az átláthatóságot és a hatékonyságot: az üzemeltetők folyamatosan hozzáférnek a digitális modellhez, így pontosabb karbantartási tervezésre, költségoptimalizálásra és hosszú távon fenntarthatóbb működtetésre nyílik lehetőség. Idehaza hatalmas előrelépésre lenne szükség a területen, mivel iparági szakértők szerint 10 évvel le vagyunk maradva a fejlett piacokhoz képest.
A másik nagy fordulat a mesterséges intelligencia térhódítása. Az MI hatalmas lendületet hozott a szektor számára, mivel növeli a hatékonyságot, felszabadítja a kapacitásokat, és lehetővé teszi a szolgáltatások minőségének látványos javulását. A legmodernebb rendszerek már képesek karbantartási ütemterveket javasolni, az ellenőrzések gyakoriságát meghatározni, sőt a jövőben a szervezési hibákat is felismerni. Ezek a megoldások ugyan még gyerekcipőben járnak, ami időt ad a piaci szereplőknek a felkészülésre – de a jövőt egyikük sem kerülheti el.
Elveszi-e az MI a szakemberek munkáját?
A létesítménygazdálkodásst tekintve a válasz inkább nem. Az erőforrások már ma is optimalizáltak, így a mesterséges intelligencia elsősorban kiegészíti, nem helyettesíti az emberi munkát. A valódi kihívás pedig továbbra is a tapasztalt szakemberek és a digitális technológiákban jártas fiatalok megszerzése és megtartása. A versenyképes bér önmagában kevés: a támogató, rugalmas, átlátható működésű munkakörnyezet és a szakmai fejlődési lehetőségek azok, amelyek hosszú távon megtartják a tehetségeket.
A költségoldali nyomás persze ezt az iparágat sem kerüli el: emelkednek a bérek, az eszközök és a szerszámok árai is. A válasz erre a hatékonyságot növelő technológiák bevezetése, amelyek egyszerre könnyítik meg a mindennapi munkát és nyújtanak komplexebb szolgáltatásokat az ügyfeleknek – erősítve ezzel a versenyképességet.
Ahol hasít a létesítménygazdálkodás
Ahogy az elmúlt években, a logisztika, gyártás és összeszerelés továbbra is húzóágazat. A beszállítói láncok rövidülése miatt országszerte épülnek új raktárcsarnokok és ipari ingatlanok, amelyek most meghatározzák a piacot. A külföldi gyárak betelepülése pedig új igényeket teremt: nő a kereslet a külföldi munkavállalókat elszállásoló hotelek és munkásszállók iránt, ahol szintén elengedhetetlen a minőségi ingatlankezelés. Ugyanakkor ebben a szegmensben is érzékelhető némi lassulás, amelyre válaszul a fejlesztők egy része egyre inkább a lakáspiac felé fordul, részben a kormányzati támogatásoknak köszönhetően.
Aki ma nem készül fel az ESG, az MI és a munkaerőpiaci kihívások kezelésére, azt a piac könyörtelenül félreállítja. Az iparág előtt álló kihívások egyszerre jelentenek kényszert és lehetőséget. Aki most lép, az hosszú távon a nyertese lesz, aki pedig halogat, az könnyen a változások vesztesévé válhat.
