Áramhiánytól tartanak

A professzor tapasztalata szerint egyelőre még biztos az atomerőművek jövője, miközben már hitelt érdemlő tanulmányok igazolják, hogy a következő évtizedben 40 ezer megawattnyi kapacitáshiány merülhet fel. Ha pedig a hagyományosan kőszén és földgáz alapú energiatermelésre szakosodott Németországban az atomerőműveket ki akarják váltani, az a nemzetgazdaságnak mintegy 50 milliárd eurós terhet jelent.

Miközben a kormányzat biztonságos, megfizethető és környezetkímélő energiaellátás mellett teszi le a garast, az egyes döntések és rendelkezések nem mutatnak világos irányt. A szakember szerint az ország kulcsiparágának számító energetika a nagypolitika kísérletezésének terepévé változott. Gerhard Schröder kancellár ugyanakkor egy közelmúltbeli szakmai fórumon leszögezte: Németországban az energetika a hatékonyság és a megbízhatóság példájának tekinthető.

Mint mondta, kormányának célja, hogy az áram- és gázpiacon a szolgáltatók egyenlő eséllyel működhessenek, arányos díjak mellett, és meglegyen számukra a hálózatfejlesztéshez szükséges szabad mozgástér. Az atomenergia ügyében egyértelmű iránymutatás azonban itt sem hangzott el, a kancellár csak a kérdés fontosságát hangsúlyozta.

A jövőre nézve a kormány fokozottan támogatni kívánja a megújuló energiaforrások használatát, hogy így a fogyasztói preferencia egyértelműen a környezetkímélő megoldások terjedését támogassa. Fontos változást hozhat továbbá az úgynevezett "tiszta szenes technológia", amely a következő évtized elejétől kezdődően a jelenlegi erőművek többségénél számottevő rekonstrukciót von maga után. Ezen fejlesztések ütemezését azonban az is megnehezíti, hogy Németországban jelenleg még nem ismert, hogy a nemzetközi egyezmények által rájuk osztott szén-dioxid-kvótát az ország egyes tartományai és kibocsátói között miként osszák meg.

A napokban egyébként az RWE brit kereskedőcég vezetője úgy nyilatkozott, hogy amennyiben rövid időn belül nem épülnek erőművek, úgy Európában áramhiány alakulhat ki. Szakemberek emlékeztetnek, hogy a piacnyitást követően kialakult nagykereskedelmi árak senkit sem ösztönöznek erőművek, pláne nem tartalék kapacitások létesítésére.

Mint ismert, a skandináv államokban az elmúlt, igen kemény télen a felhasználás visszafogására hívták fel a fogyasztók figyelmét, hogy a folyamatos ellátást a Nordel rendszerén belül biztosítani lehessen. A hiány elsősorban a kontinens középső és északi részén, Németországban és a Benelux államokban fenyeget. Az atomerőművekkel jól felszerelt franciák viszonylag nyugodtak lehetnek.