Helyt akarnak állni az uniós versenyben

>> Laptársunk kiadványában az 50 legsikeresebb magyar üzletaszszony közé sorolták. Fontos ez az ön számára?

- Nem az a fontos, hogy számon tartanak, hanem az, hogy miért. Tizenhét éve állok egy négymilliárdos forgalmú, jól működő textilcég élén. A társaság mindvégig jól szerepelt a tőzsdén. Nevem ismert a textiliparban, ennek ellenére úgy látom, a kiadványból még többen megtudták, ki vagyok, ami társaságunk szempontjából is előnyökkel járhat. Számomra ennek a gyár miatt van jelentősége, én inkább szeretek háttérben maradni.



>> Szinkronban van az ön menedzseri sikere és a cég eredményes-sége?

- Van összefüggés a kettő között. A gyáron belüli helyzetek kezelésében és a külső kapcsolatok megteremtésében is van szerepe a személyiségemnek, ám egy társaság sikerességéhez sok körülménynek kell kedvezően alakulnia. Céltudatos, nagy munkabírású ember vagyok, s egész életemben folyamatosan tanultam is. Ennek, valamint a családi háttérnek, amely biztosította számomra, hogy annyi időt fordítsak munkámra, amennyire szükségem van, biztosan komoly szerepe van az elért eredményekben. A problémák megoldása kapcsán a dolgozókkal, vezető munkatársaimmal mindig meg tudtam értetni magam, és a többszöri tulajdonosváltás ellenére mindig jó volt a kapcsolatom a tulajdonosokkal is. Ám mindez piac nélkül nem elég a boldoguláshoz.



>> Legnagyobb üzleti sikerének a Pannon-Flax fennmaradását tartja. Ennyire nehéz volt?

- Igen, ezt tartom a legnagyobb sikernek. Az elmúlt 15 év nehéz időszak volt, nagyon sok cég ment tönkre. A hatalmas textiliparból teljes vertikális cégként - fonoda, szövöde, kikészítő, konfekció - szinte egyedül vagyunk talpon, a jelenleg még működő nagyobb vállalatok is felszámolás alatt állnak. Nekünk hatvanszázalékos volumencsökkenés mellett kellett az életben maradás feltételeit kialakítani, hiszen a rendszerváltást megelőzően évi 12 millió négyzetméter szövetet gyártó cég voltunk, majd a piacvesztés miatt 5 millió négyzetméter körüli gyártás lehetősége maradt fenn számunkra. Egyetlen évben sem váltunk veszteségessé, és soha nem volt határidőn túli köztartozásunk. Az országban a fizetési morál drasztikusan romlott, a vevők sokasága ment csődbe, a fizetési határidők kitolódtak, s szinte általánossá vált a késedelem. A legrosszabb időszakunk 1996-ig tartott.



>> Üzleti jelentéseiket nézve látha-tó, hogy a Pannon-Flax nyereséges, ám a konszolidált eredményeik negatívak, amibe belejátszott a Betonútépítő Rt., amely önmaga tetemes veszteséget produkált. Milyen terveik vannak leányvállalataikkal?

- Társaságunk helyzete kiegyensúlyozott. Az elmúlt évben 4,9 millió négyzetméter készszövetet értékesítettünk 4,2 milliárd forint árbevétel mellett, amiből 1 milliárdot tett ki az export. Győri gyárunkban 464 főt foglalkoztattunk, a pestlőrinci fonodában pedig 110 munkavállalónk van. A Pannon-Flax 3,3 milliárd forint saját tőkével bír. Adózás előtti eredménye 134 milliót tett ki. Az idei első fél évünk is eredményes lesz, mivel elegendő rendelésünk volt, amit teljesíteni is tudunk. Sokkal jobb anyagi helyzetben lennénk, ha nem alakult volna olyan kellemetlenül a Betonútépítő Rt. sorsa. A Pannon-Flax 1997-ben vásárolta meg az rt. részvényeit. Ez a társaság addig évi 40 milliárd forint árbevételt produkált útépítési munkákból. Ha a későbbiekben hasonlóan tudott volna működni, az ott képződő nyereségből származó osztalékból szépen lehetett volna a Pannon-Flax Rt.-t fejleszteni. Sajnos 1998-tól a leányvállalatunk nem kapott munkát, 2000-ben csődbe ment, 2002-ben megindult a felszámolás. Befektetésünk elértéktelenedett, jelentős veszteséget kellett elkönyvelnünk. Szerencsére túl vagyunk a nehezén, a Betonútépítővel szembeni követeléseinket és részvényeinket részben értékesítettük, részben veszteségként leírtuk. Jelenleg a még meglévő befektetéseink eredményessé tételén dolgozunk, és amelyik nem tud nyereséget produkálni, attól megválunk.



>> Jó ideje szinte közhely, hogy a ha-zai textilipar mélyponton van. Mit csinál másképpen a Pannon-Flax?

- A textilipart számos dolog sújtotta, és valóban mélypontra került. Az átlagosnál is nagyobb mértékben mért csapást az ágazatra a minimálbér emelése, a fix összegű egészségügyi hozzájárulás bevezetése, majd folyamatos növelése, az erős forint, valamint a feketekereskedelem. Ez mindnyájunkat érintett az iparágban, nehéz volt ezeket kezelni. Úgy gondolom, más cégekhez képest a gazdálkodási különbségek mellett az alapvető ok a piaci helyzet alakulásában keresendő. Van közöttünk hasonlóság, hisz mindegyik cég foglalkozott háztartási textilgyártással, de a piac szempontjából lényeges eltérés, hogy ez a textília csipkéből, pamutból vagy lenből készül-e. A különbség a vevőkörben is megmutatkozik. Jó stratégiát követtünk, amikor a tömegtermelés helyett az igényes termékek kifejlesztésére és értékesítésére törekedtünk. A len értékes alapanyag, mennyisége korlátozott, nem növelhető határtalanul a belőle készült termékek mennyisége sem. Ezért talán kevesebb a versenytárs, mint a pamutipari termékek és a csipkefüggöny esetében.



>> Nehéz helyzetben van az Uniontext is, a cégnek befektetőt keres a felszámolója. Nem gondoltak arra, hogy megveszik? Egyáltalán, menynyire illene a társaság a tevékenységi körükbe?

- Az Uniontext megvételének gondolata felmerült bennünk, elemezzük a lehetőséget. Úgy látjuk, a két gyár esetleges összevonásával megmenthető a dolgozók nagy részének munkahelye, így teremthetők meg a nyereséges gazdálkodás feltételei. Ennek megfelelően pályázunk.



>> A Magyar Könnyűipari Szövetség - amelynek önök is tagjai - az ágazatot érintő kormányzati intézkedésekkel kapcsolatos állásfoglalásából kitűnik, problematikusnak tartják a magasnak mondott minimálbért. Valóban ekkora gond ez?

- Több szempontból is az. Gyárunkban 204 főt érintett a minimálbér-emelés, amelynek kiadásnövelő hatása - a költségvetési elvonásokkal együttesen - jelentős. Sajnos a többi dolgozó bérét nem tudtuk forrás hiányában hasonló mértékben emelni, és a szükséges, a korábbiakban már meglévő differenciálás nagyon leszűkült. A minimálbér-növelés nagyban hozzájárult a már amúgy is nehéz helyzetben lévő textilipar összeomlásához és - elsősorban a konfekcióiparban - a cégek megszűnéséhez is.



>> Az unió országaiban termelő hasonló cégeknél a minimálbér nyilván jóval magasabb, s aligha ez határozza meg elsősorban a versenyképességüket. Miben járnak előttünk a nyugat-európai textilcégek?

- A nyugati világ textilipara magasabb technikai fejlettség mellett magasabb termelékenységi szinten működik. A tömegtermelés viszont a Távol-Keletre helyeződött át, Nyugat-Európában csak az értékesebb termékek gyártása maradt. Ahhoz, hogy bírjuk a piaci versenyt, elengedhetetlen a műszaki fejlesztés és a termelékenység növelése.



>> Legutóbbi éves közgyűlésükön határoztak egy 550 millió forintos beruházásról, amely a termelékenység javítását célozza. Segíti ez a cég uniós versenyképességét?

- A fejlesztés első része a jövő hónapban megvalósul. A versenyképesség fokozása a célunk a beruházással, a termelékenység és a minőség javítása mellett. A konkrét gépbeszerzéseken kívül felújítjuk a teljes szövőüzemet. A teljes beruházás a jövő év elején fejeződik be, de azután ezt folytatni kell a többi üzem fejlesztésével is.



>> Az említett állásfoglalás gondként fogalmazta meg, hogy a rendszerváltást követően szabadon jöhettek be az országba az olcsó ázsiai termékek, virágzik a feketekereskedelem, s mindennek kapcsán a jelenleginél hatékonyabb piacvédelmet sürgetnek. Mi lehet a megoldás?

- A feketekereskedelem kiszorítása érdekében feltártuk a visszásságokat és a jogszabályokban rejlő ellentmondásokat. Elengedhetetlen, hogy a visszaélésre lehetőséget adó jogszabályokat korrigálják, amire volt is kormányzati fogadókészség. A mi ajánlásunkban az is szerepel, hogy az importőröket, valamint a kereskedelem érintett szereplőit ne csak az importszámlában lévő értékkel, hanem a behozott termékek mennyiségével is el kelljen számoltatni annak érdekében, hogy ne lehessen áfa nélkül forgalmat bonyolítani senkinek. A viruló feketekereskedelem miatt nem csak a textilipar szenved, hatalmas áfától esik el a nemzetgazdaság is. Szigorítani kell a vámellenőrzést, hogy a bejövő áru valóban az legyen, ami a papírokon szerepel. A hivatalos statisztikák elemzéséből kiderül, hol nem valósak a számok, hol lehetnek visszaélések, és természetesen az is látható belőlük, mi a teendő. Fontos tehát, hogy a gazdasági minisztérium, a Pénzügyminisztérium és a vámhivatal elemezze ezeket a statisztikákat, és ezt követően haladéktalanul hozzák meg a szükséges intézkedéseket. Nem könnyű gyors eredményeket felmutatni, de eközben sajnos lassan megszűnik az iparág.



>> Negyvenhárom évet töltött el egyetlen cégnél, ebből immár tizenhét éve vezeti is a társaságot, viszont nincs tulajdonrésze a Pannon-Flaxban. Miért?

- Valóban ez az első munkahelyem. A Pannon-Flax Rt. a textiliparban elsőként, de az országban is az elsők között alakult át országos nagyvállalatból részvénytársasággá, 1988. október 12-én. Akkor még nem volt lehetőség dolgozói tulajdonszerzésre. Később nyilvános kibocsátáskor vásároltam 220 százalékos árfolyamon nem számottevő mennyiségű részvényt. Azoknál a cégeknél, amelyek már az új értékpapírtörvény szerint alakultak át, több lehetőség volt dolgozói részvény kibocsátására, vagy különböző kedvezményes módon részvényvásárlásra. Ebből mi a korai átalakulás miatt kimaradtunk. A társaság jelenlegi tulajdonosai pénzügyi befektetői társaságok, a külföldi tulajdon mindössze 15 százalék. Társaságunk részvényei 1990 óta forognak a magyar tőzsdén, a tulajdonosok száma 200 körül lehet.



>> A fia, Teimel Balázs is a Pannon-Flaxnál dolgozik, mint a cég kereskedelmi igazgatója. Milyen az önök munkakapcsolata?

- Korrekt és problémamentes, akár a többi vezetőtársammal. Fiam helyzete annyival könnyebb másénál, hogy ha a gyárban nincs idő megbeszélni valamit, azt otthon pótolhatjuk. De mindenki előtt nyitva áll az ajtóm bármikor.



>> Tervei között szerepel a Pannon-Flax felívelő pályára állítása. Mikorra valósulhat meg a törekvése?

- Azt szeretném, hogy a gyár modern, magas műszaki színvonalú és termelékenységű legyen, s meg tudja állni a helyét az uniós versenyhelyzetben is. Az export növelésére koncentrálunk, célunk az 5 milliárd forintos forgalom elérése. Bízunk abban, hogy fő profilunkat, a természetes alapanyagú lentermékeket mindig szeretni fogja a piac.