Ukrán háború: visszafordíthatatlan demográfiai változások indultak el Európában

Európa, az EU demográfiája, lakossági összetétele és formája erősen megváltozott az ukrán háború következményeképp. A berlini Rockwool Alapítvány tanulmánya kimutatta, tavaly 64 millió ember (egy közepes nagyságú állam teljes lakossága) mondhatta el, hogy ugyan az EU polgára, mégis a gazdasági – politikai övezeten kívül született. 

Ezek soraiban természetesen benne vannak azon családok leszármazottai, akiknek szülőképes tagjai az USA-ban hozták világra gyermekeiket, hogy azok amerikai állampolgárságot kapjanak. Donald Trump amerikai elnök – sikertelenül – megkísérelte bevándorlásellenes lépései sorában ennek az ősi jognak az eltörlését. 

Spanyolország és Németország a rekorderek

Tavaly a bevándorlás üteme erős maradt. Mint az Rfberlin.com honlapja megállapítja, 

• az elmúlt esztendőben az (ily módon való) európai (EU) lakossággyarapodás elérte a 2,1 millió főt. 
• Ez erős növekedést jelez, bár annak üteme csökkenőben van a 2023–2024 évek rekordja (évi 2,6 millió plusz lakos) mögött. 
• Az európai rekorder tavaly Spanyolország volt, ide áramlott be a bevándorlók közel egyharmada.

Abszolút értelemben Németország vitte el a pálmát, írják a tanulmány szerzői, Tommaso Frattini és Camilla Piovesan. Frattini vezető kutatója és publikáló személyisége a berlini szervezetnek. Frattini a milánói egyetem gazdasági professzora és Londonban szerzett PHD-fokozatot.

Spanyolország, a másik rekorder és Németország végeztek tavaly előtt is az első helyen Európában. 

míg a lakosságban a menekültek száma százalékarányosan a legmagasabb Cipruson. A migránsok által benyújtott legtöbb menedékkérő folyamodványt 

• Spanyolország, 
• Olaszország, 
• Németország és 
• Franciaország hatóságai dolgozták fel. 

Ukrán háború: visszafordíthatatlan folyamatok indultak el 

Európára, Ukrajnára drámai hatást gyakorolt, hogy Oroszország 2022-es támadása – az EU egyesített kutatóközpontjának (JRC) legújabb tanulmánya. Az elemzés legdrámaibb megállapítása: Ukrajna népességcsökkenése, amely még az 2022-ben kirobbant „nagy” háború előtt is megfigyelhető volt a harci cselekmények hatására felgyorsult és 

A „visszafordíthatatlan”, egészében véve negatív jelző használata különösen meglepő az Ukrajnával szemben feltűnő jóindulatot mutató EU egyik kutatóintézete esetében. Ez a megállapítás tulajdonképpen 

Ismeretes, hogy a 2022-es háború kitörésekor már Ukrajna Európa legszegényebb állama volt.

Mint a JRC egy még 2023-ból datált elemzése megállapítja, az évben a közösség lakosságának 79 százaléka elfogadta a véleményt, amely üdvözli az ukrán menekültek befogadását. Nagyon valószínű, hogy 2023 óta ez az elfogadottsági szint – már ha akkoriban valóban ennyi volt – lényegesen csökkent. Az ukrán menekültek Európa legtöbb befogadó államában vesztettek népszerűségükből.

A kétségek már csak azért is erősek, mert Ukrajna térségében lévő, vagy a vele határos államok döntő többségében ez a „jóváhagyás” a lakosság körében – még a kétséget kizáróan a kijevi hatalmi centrummal jóindulatú felmérés esetén is – alig haladja meg az 50 százalékot (példa rá Csehország és Szlovákia). 

A migránsok „szabadtéri börtöne”

Az átlagnál jóval alacsonyabb a jóváhagyás mértéke Németországban, Ausztriában, Szlovéniában és Bulgáriában. Az átlagnál magasabb az elfogadottság a portugáloknál (messze vannak, nem érzékelik a problémát és Portugália nem a magas szociális támogatottságú országokhoz sorolt, így nem célországa az ukrajnai menekülteknek) és a skandinávoknál, dánoknál svédeknél, finneknél.

Ennek ellenére a Magyarország nagyságú, lakosságú ibériai államban az 1,6 millió főként afrikai migráns komoly problémát teremt. 

Tavalyelőtt az ország, amely korábban híres volt „liberális” bevándorlási politikájáról, kemény immigrációs korlátozásokat vezetett be.