Fejlesztőkre váró övezetek

Egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a beruházók körében a korábbi ipari területek, a főváros területének több mint 10 százalékát kitevő, úgynevezett rozsdaövezetek hasznosítására. Az elmúlt időszakban vezető üzletemberek, hazai ingatlanfejlesztők és különböző beruházók fejtették ki, hogy új lökést adhatna Budapestnek és az egész ingatlanszakmának, ha a kihasználatlan ipari kerületeken az eddigieknél sokkal nagyobb lendülettel folyna a funkcióváltás.

Legutóbb a Studio Metropolitana Kht. végzett felmérést arról, hogy miként és milyen forrásokat felhasználva lehetne átalakítani ezeket a hatalmas területeket.

Az uniós csatlakozás után várhatóan célzott források is rendelkezésre állnak az 5700 hektárnyi, úgynevezett rozsdaövezeti fejlesztések támogatására - fogalmazott Ongjerth Richárd, a főváros által alapított kht. vezetője. A budapesti rozsdaövezeti beruházásokat követő kutatásról elmondta: tavaly a félmilliárd forintot meghaladó beruházásokból 41 indult egykori ipari területen, a legtöbb ilyen projekt a XIII. és a III. kerületben folyt tavaly: Angyalföldön tíz, Óbudán pedig hat. Tavaly a rozsdaövezeti beruházások csaknem felét a lakóház-, több mint negyedét az irodaépítkezések tették ki és csak kisebb, majdnem egyharmados arányban szerepeltek a kereskedelmi, ipari, logisztikai projektek. A szakember előrelépésnek nevezte, hogy a korábbi zöldmezős beruházások helyett egyre több cég választja a "barna zónákat".

A Biggeorge's International szakértői szerint Angyalföldön, Újpesten, Kőbányán és más pesti kerületekben nagy távlata van a barnaövezeti fejlesztéseknek. Feltehető, hogy felgyorsul a rozsadövezeti raktárak egy részének kiköltöztetése a most épült, vagy épülőben lévő hatalmas logisztikai parkokba és raktárbázisokra. A kereskedelmi cégek telephelyei is csökkenőben vannak ezekben a kerületekben, ugyanis a telekárak hihetetlenül megdrágultak az elmúlt néhány évben, s ez az áremelkedés tovább tarthat, amint közeledik az uniós csatlakozás időpontja.

Több szakember is egyetértett azzal: a rozsdaövezeti fejlesztéseket akadályozza, hogy a nagyobb kiterjedésű területeken rendezetlen a környezet, a korábbi ipari tevékenység következményeként szennyezett a talaj vagy "kuszák a tulajdonviszonyok". Példaként az egykori Csepeli Vas- és Acélművek 560 hektáros területét említette, amely egy helyrajzi szám alá tartozik ugyan, mégis több száz tulajdonos osztatlan közös ingatlanaként tartják nyilván.

Budapesten az iparterületek a XIX. század végén, a XX. század elején alakultak ki az akkori városhatár mentén. Ezekhez a növekvő iparterületekhez kapcsolódtak később a nagy teherpályaudvarok. Az 1950-es évektől indult lakótelep-építések következtében az iparterületek lezárt részekké, úgynevezett zárványokká váltak, ahol ráadásul a környezetvédelmi szempontok is háttérbe szorultak. A korábban ipari vasúti vagy honvédségi célokra használt területek leg-nagyobb része a rendszerváltozás után veszítette el eredeti funkcióját.