Olajban és LNG-ben is az elsők közé tör

Jelentős mérföldkőnek tekinthető Nigéria számára, hogy a közelmúltban újraválasztották polgári kormányát, holott nem sokkal korábban még katonai hatalomátvételre voltak kísérletek. Mindazonáltal a választási csalásokkal kapcsolatos feltételezések és a törzsi villongások továbbra is az országban uralkodó bizonytalanságot támasztják alá.

Olusegun Obasanjo kormánya már több éve elkötelezte magát a mellett, hogy fejleszti az ország gazdaságát, de a külföldi cégek a fentiek miatt mégis óvatosak a hosszú távú nigériai befektetéseket illetően. Viszont e téren éppen az olaj- és gázipar kivételnek tűnik, itt máris tekintélyes mennyiségű külföldi tőkét csábítottak az ágazatba.

Az 1999-es tervek szerint az akkori 22 milliárdról 2010-re 30 milliárd barrelre kellett volna az ország bizonyított olajkészleteit növelni, napi termelését pedig 2 millió hordóról 3 millióra. Tavaly máris felfelé módosították a tervet: 40 milliárd barreles bizonyított készletet irányoztak elő és napi 4 millió hordós termelést. Nyitott kérdés persze, mindehhez mit szól az OPEC, amelynek Nigéria ezáltal az egyik legjelentősebb termelője lenne, de amelynek egyelőre csak napi 2,092 millió hordós kiviteli kvótája van. A megvalósítás, bár lendületes, zökkenőket okoz, hogy nem nagyon sikerül kitermelni azt a hordónkénti hasznot, amit a nagy termelők és a kormány által kötött egyetértési nyilatkozatban rögzítettek. A termelési költségek ugyanis a vártnál nagyobbak, a cégek pedig lassan megtérülő, óriási infrastruktúra-beruházásokra kényszerültek. Mindazonáltal nagy projektek indultak a szárazföldön és a sekély, part menti vizekben egyaránt, jórészt arra építve, hogy a Shell kibővíti és felújítja a Bonny-szigeten lévő terminálját. Ennek kapacitása 2006-ban napi másfél millió hordó olaj továbbítását teszi lehetővé.

Az olajtermeléssel felszínre hozott gáz évtizedeken át történt elpocsékolása után az elmúlt években Nigéria jelentős lépéseket tett a gáz hasznosítása terén. Nemrég a korábbi tervekben szereplő 2008-ról 2004-re hozta előre a fölösleges gáz elégetése betiltásának határidejét. A Nigeria LNG cég már 1995-ben döntött egy 3,8 milliárd dollárból felépíthető földgáz-cseppfolyósító építéséről, ám akkor még nem volt olyan élénk a termék iránti igény (annál nagyobb volt az ország eladósodottsága), hogy találtak volna kellő számú, illetve tőkeerejű finanszírozót a projekthez. Az említett Bonny-szigeti beruházás 1999-ben indult, majd egy újabb egységgel 2002-ben folytatódott. Közben három újabb LNG-üzem építését határozták el nyugati konzorciumok, amelyek révén a cseppfolyós földgáz előállításában Nigéria 2005-re a világon a harmadik lehet Indonézia és Algéria után. Ha minden tervezett létesítmény felépül, uralni fogja Európa és az USA LNG-piacát is.