BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Szabad import a gázpiacon

A tervek szerint nem lesz importkorlátozás a 2004. január 1-jével megnyíló magyar gázpiacon, vagyis ez nem akadályozhatja a valódi árversenyt, szemben az árampiaccal, ahol korlátozott az import. Kérdés, hogy az orosz gáznak lesz-e, lehet-e versenytársa, vagy csak a kereskedők vetélkednek majd a magyar gázpiacon?

A gázpiac megnyitása során a tervek szerint kisebb mértékben korlátoznák a nagyfogyasztók és a kereskedők mozgásterét, mint az a villamosenergia-piacon történt. A feljogosított fogyasztók jelenlegi felhasználásuk mértékéig importálhatnának gázt, szemben a még érvényes árampiaci szabályozással, mely szerint a nagyfogyasztók legfeljebb felerészben szerezhetik be a működésükhöz szükséges villamos energiát külföldről. Az érintett ipari fogyasztók és a kereskedők értékelése szerint is ez a korlátozás jelentős mértékben akadályozza a verseny kibontakozását, és miután nem felel meg az uniós normáknak, 2004. május 1-jével mindenképp el kell törölni.

A gázpiacon nem lesz ilyen mesterséges korlátja a versenynek, kérdés persze, hogy ez mennyiben segíti majd a tényleges liberalizációt. Európa földgázellátásában a Gazprom meghatározó helyzetben van, vagyis a készletek versenyében lépéselőnyt élvez.

A gáz-, akárcsak az árampiacon alapvetően a kínálat fogja eldönteni a versenyt. Azzal a különbséggel, hogy a magyarországi gázfogyasztás kétharmada jelenleg is importból származik. Nagyjából ez az a mennyiség, amit az ipari fogyasztók használnak el. Hatvani György ezzel indokolja, hogy nem tervezik az import korlátozását. Az igényeknek megfelelő importkapacitás ugyanis adott, az elosztóhálózathoz pedig az új gáztörvény biztosítja a szabad hozzáférést. Igaz, akárcsak az árampiacon, a földgáz esetében is elsőbbséget élvez a kommunális és lakossági ellátás a vezetékekhez történő hozzáférés esetében. A szabad hozzáférés legfőbb őre a rendszerirányító lesz, akit a Magyar Energia Hivatal felügyel majd. Utóbbi piacfelügyeleti feladatokat és jogosítványokat is kap a liberalizációval együtt.

A gazdasági tárca energetikai helyettes államtitkára nem számít arra, hogy a piacnyitással jelentős nagyságú befagyott, vagy átállási költségek keletkeznének. Mindenesetre az új gáztörvény szerint a szabadpiaci szereplők finanszírozzák majd annak a pénzügyi alapnak a működését, amiből az esetleges átállási költségeket finanszírozzák.

Mint ismert, a tervek szerint első körben az óránként 500 köbméternél többet fogyasztó felhasználók kapnak lehetőséget, hogy a szabadpiacról szerezzék be a működésükhöz szükséges földgázt. Ez hozzávetőlegesen 40 százalékos nyitást jelent. A Brüsszelben készülő új energiaipari direktívák miatt azonban az uniós tagok esetében 2004. július 1-jétől kötelezővé tennék a teljes nyitást a nem lakossági felhasználóknál. Amennyiben ez az új direktíva életbe lép, úgy Magyarország 2004. május 1-jei csatlakozását követően nálunk is érvényesíteni kell, vagyis a második fél évben újabb liberalizációs lépés lesz szükséges. A brüsszeli tervek szerint 2007. július 1-jétől a lakossági piacot is teljes mértékben fel kell szabadítani.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.