BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Szabad import a gázpiacon

A tervek szerint nem lesz importkorlátozás a 2004. január 1-jével megnyíló magyar gázpiacon, vagyis ez nem akadályozhatja a valódi árversenyt, szemben az árampiaccal, ahol korlátozott az import. Kérdés, hogy az orosz gáznak lesz-e, lehet-e versenytársa, vagy csak a kereskedők vetélkednek majd a magyar gázpiacon?

A gázpiac megnyitása során a tervek szerint kisebb mértékben korlátoznák a nagyfogyasztók és a kereskedők mozgásterét, mint az a villamosenergia-piacon történt. A feljogosított fogyasztók jelenlegi felhasználásuk mértékéig importálhatnának gázt, szemben a még érvényes árampiaci szabályozással, mely szerint a nagyfogyasztók legfeljebb felerészben szerezhetik be a működésükhöz szükséges villamos energiát külföldről. Az érintett ipari fogyasztók és a kereskedők értékelése szerint is ez a korlátozás jelentős mértékben akadályozza a verseny kibontakozását, és miután nem felel meg az uniós normáknak, 2004. május 1-jével mindenképp el kell törölni.

A gázpiacon nem lesz ilyen mesterséges korlátja a versenynek, kérdés persze, hogy ez mennyiben segíti majd a tényleges liberalizációt. Európa földgázellátásában a Gazprom meghatározó helyzetben van, vagyis a készletek versenyében lépéselőnyt élvez.

A gáz-, akárcsak az árampiacon alapvetően a kínálat fogja eldönteni a versenyt. Azzal a különbséggel, hogy a magyarországi gázfogyasztás kétharmada jelenleg is importból származik. Nagyjából ez az a mennyiség, amit az ipari fogyasztók használnak el. Hatvani György ezzel indokolja, hogy nem tervezik az import korlátozását. Az igényeknek megfelelő importkapacitás ugyanis adott, az elosztóhálózathoz pedig az új gáztörvény biztosítja a szabad hozzáférést. Igaz, akárcsak az árampiacon, a földgáz esetében is elsőbbséget élvez a kommunális és lakossági ellátás a vezetékekhez történő hozzáférés esetében. A szabad hozzáférés legfőbb őre a rendszerirányító lesz, akit a Magyar Energia Hivatal felügyel majd. Utóbbi piacfelügyeleti feladatokat és jogosítványokat is kap a liberalizációval együtt.

A gazdasági tárca energetikai helyettes államtitkára nem számít arra, hogy a piacnyitással jelentős nagyságú befagyott, vagy átállási költségek keletkeznének. Mindenesetre az új gáztörvény szerint a szabadpiaci szereplők finanszírozzák majd annak a pénzügyi alapnak a működését, amiből az esetleges átállási költségeket finanszírozzák.

Mint ismert, a tervek szerint első körben az óránként 500 köbméternél többet fogyasztó felhasználók kapnak lehetőséget, hogy a szabadpiacról szerezzék be a működésükhöz szükséges földgázt. Ez hozzávetőlegesen 40 százalékos nyitást jelent. A Brüsszelben készülő új energiaipari direktívák miatt azonban az uniós tagok esetében 2004. július 1-jétől kötelezővé tennék a teljes nyitást a nem lakossági felhasználóknál. Amennyiben ez az új direktíva életbe lép, úgy Magyarország 2004. május 1-jei csatlakozását követően nálunk is érvényesíteni kell, vagyis a második fél évben újabb liberalizációs lépés lesz szükséges. A brüsszeli tervek szerint 2007. július 1-jétől a lakossági piacot is teljes mértékben fel kell szabadítani.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.