Tanácsok pályázatkészítéshez

A sikeres uniós pályázatok elkészítésének első lépéséhez, a pályázó céljaival összeegyeztethető támogatási program vagy alap felderítéséhez a hivatal honlapja (www.nfh.hu) mellett segítséget nyújtanak a pályázatfigyelő internetes oldalak és lapok, valamint a szakintézmények; az egyes minisztériumok erre szakosodott szervezeti egységei és az ország számos pontján megtalálható EU-információs központok is.

Ha megvan az a forrás, amelyhez a pályázó tervei a leginkább illeszkednek - szól a második tanács -, a következő szempontokat kell mérlegelnie. Pontosan mi a fejlesztés célja? Milyen eszközökkel kívánják azt megvalósítani? Milyen módszerek alkalmazását tekintik célravezetőnek? Siker esetén ki profitál az eredményből? Ezekre azért van szükség, hogy a támogatások igényléséhez beadandó "logikai mátrixban" a pályázó megfelelően levezethesse, hogy a program célkitűzéseit az ő projektje milyen eredményekkel szolgálja.

A harmadik tanács szerint a pályázat írásakor a rövid és tömör megfogalmazásra kell törekedni. A benyújtandó csomag legyen áttekinthető, tagolt és jól kezelhető. Az eredeti és másolati példányok egyenként legyenek lefűzve. Fontos ügyelni a pályázati kiírásban foglaltak pontos betartására, mert a legkisebb eltérés - például a pályázatok leadási határideje, amely percre pontosan értendő (általában nem a postai bélyegző dátumát veszik alapul, hanem a beérkezését a hivatalba) - is kizáró ok lehet. A pályázati dokumentumokat a megfelelő helyeken, a megfelelő személyek aláírásával kell ellátni. A formai és tartalmi elvárások kiderülnek a pályázati kiírásból, ám ha mégsem lennének egyértelműek, ajánlatos megkeresni a pályáztató hatóság munkatársait, és segítséget kérni tőlük.

Érdemes ellenőrizni - szól a negyedik tanács -, hogy a megbízó szervezet beletartozik-e a támogatásra jogosultak körébe. Gyakoriak a csak önkormányza-toknak, illetve nonprofit szervezeteknek szóló pályázatok. Ha több szervezet tervez együtt megvalósítani egy projektet, a jogosultságot külön-külön meg kell vizsgálni. A pályázók bemutatásánál érdemes azokra az elemekre koncentrálni, amelyek az értékelésnél esetleg előnyt jelenthetnek. A pályázati kiírásban többnyire erre vonatkozóan is találhatóak irányelvek.

Ha végiggondoltuk, hogy a tervezett tevékenység megfelel-e a program által támogatottnak - ez az ötödik tanács -, ne próbáljuk meg a projekt leírásába minden áron belesűríteni a célkitűzések teljes skáláját. Ezzel hiteltelenné és semmitmondóvá válhat a pályázat. Legyen kevesebb, de konkrét cél, jól körülhatárolt célcsoporttal, lehetőleg mérhető eredményekkel.

Mivel a költségvetés a projekt egyik legérzékenyebb pontja, csak olyasmire kérjen a pályázó támogatást, amire a terv megvalósításához feltétlenül szüksége van - tanácsolják hatodikként. A pályázók reális árakon, reális bérekkel számoljanak, nem érdemes megpróbálni mindenáron kitölteni a pályázható keretösszegeket. A költségvetésre vonatkozó szabályok betartása és annak belső számszaki konzisztenciája különösen fontos. A pályázati felhívások legtöbbször korlátokat határoznak meg a költségtípusok arányaira vonatkozóan.

Mindig hagyjunk elég időt a munka lezárására, az ellenőrzésre és a végső simításokra - szól a hetedik tanács. A tapasztalatok szerint az esetek többségében az ilyenkor felmerülő problémák érdemi kezelése döntő lehet egy pályázat eredményére nézve.

Nyolcadszor pedig arra hívják fel a pályázók figyelmét, hogy a pályázat minőségét nem árt külső fél által tesztelni. Ha számára is átlátható, célravezető, és még fel is kelti az érdeklődését, valószínű, hogy a pályázó valami jót hozott létre. Az is kiderül, ha valaki az első körben nem nyert, mindig van második kör is a pályázat beadására.