Kiderült, hogy melyik a leggazdagabb vidéki nagyváros Magyarországon: szinte úszik az adóbevételekben Debrecen, Győr és Székesfehérvár
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA helyi iparűzési adó mára a magyar önkormányzati finanszírozás egyik legfontosabb pillérévé vált. 2024-ben országosan az összes önkormányzati bevétel közel egyharmadát, a helyi adóbevételeknek pedig mintegy 84 százalékát adta.
Az elnevezés ugyan ipari adóra utal, valójában azonban nem kizárólag az iparvállalatok fizetik, hanem lényegében valamennyi, az adott településen gazdasági tevékenységet végző vállalkozás. Emiatt az iparűzési adó alakulása nem kizárólag költségvetési kérdés. A helyi gazdaság méretének, teljesítményének és átalakulásának egyik fontos indikátora.
A leggazdagabb vidéki nagyváros
A legfrissebb adatok alapján Debrecen a helyi iparűzési adóból (HIPA) származó bevételek terén már nem egyszerűen felzárkózott a hagyományos vidéki gazdasági központokhoz, hanem több szempontból meg is előzte azokat − közölte a Dehir, az EDC Debrecen Város- és Gazdaságfejlesztési Központ publikációjára hivatkozva.
A 2025-ös rangsor alapján Budapest toronymagasan az első, a maga 311,34 milliárd forintos HIPA-bevételével, míg Debrecen 38,19 milliárd forinttal a második helyen áll. Ezeket a településeket követi Győr, Székesfehérvár és Kecskemét.
Debrecen jelenlegi pozíciója egy hosszabb távú átrendeződés eredménye. 2014-ben a város HIPA-bevétele még 10,7 milliárd forint volt, és Budapest mellett Győr és Székesfehérvár is megelőzte. 2025-re ez az összeg több mint három és félszeresére, 38,2 milliárd forintra nőtt, ami 257 százalékos bővülést jelent. Ez nemcsak abszolút értelemben jelentős előrelépés, hanem a növekedési ütem is kiemelkedő, mert Debrecen fejlődési dinamikája jóval meghaladta a nagyvárosi mezőny átlagát.
Országos perspektívából a kettős tendencia még feltűnőbb.
A 2024-ben beszedett teljes HIPA 41 százaléka Budapesten keletkezett, miközben Debrecen részesedése 2,6 százalék volt, amellyel a város Budapest után a legnagyobb egyedi települési súlyt képviselte.
Győr 2,3, Székesfehérvár 2,1, Kecskemét pedig 1,8 százalékos aránnyal követte. Ráadásul Debrecen súlya 2019-hez képest 0,4 százalékponttal nőtt, miközben a fővárosé 3 százalékponttal emelkedett. Ez azt jelenti, hogy miközben országos szinten tovább erősödött a Budapest-központú koncentráció, Debrecen a vidéki városok között mégis tovább tudta erősíteni pozícióját.
Látványos egy főre jutó mutató
Az abszolút HIPA-bevétel elsősorban a helyi gazdaság méretét mutatja, ezért a nagyobb lélekszámú városok természetes előnnyel rendelkeznek. Az egy lakosra jutó érték kiszűri a településméret közvetlen hatását, így összehasonlíthatóbbá teszi a nagyvárosok gazdasági teljesítményét. Bár nem tekinthető szűk értelemben vett termelékenységi mutatónak, jól szemlélteti, hogy a vállalati adóalap nagysága hogyan viszonyul a város lakosságához.
Debrecen ebben a mutatóban különösen látványos teljesítményt nyújtott. Az egy lakosra jutó HIPA 2014-ben még csak 52 ezer forint volt, amellyel 15. helyen állt a vizsgált nagyvárosok között. A mutató 2025-re megközelítette a 189 ezer forintot, így ezzel Debrecen a 6. helyre lépett elő.
A több mint 260 százalékos növekedés a nagyvárosi mezőny legmagasabb értéke, miközben Debrecen már a 153 ezer forintos átlagot és Budapest 185 ezer forintos mutatóját is meghaladta.
A várost 2025-ben csak Esztergom, Székesfehérvár, Veszprém, Győr és Kecskemét előzte meg
− olvasható a tanulmányban.
A fajlagos mutató értelmezéséhez ugyanakkor a népességváltozást is figyelembe kell venni. Egy erősen fogyó városban az egy főre jutó bevétel részben akkor is emelkedhet, ha maga az adóbevétel csak mérsékelten bővül. Debrecen teljesítménye azonban nem vezethető vissza ilyen statisztikai hatásra.
A város lakossága 2014 és 2025 között mindössze 1,3 százalékkal csökkent, miközben a vizsgált nagyvárosok átlaga közel 7 százalékos visszaesést mutatott.
A népesség csak néhány városban emelkedett, 2024 és 2025 között pedig Debrecen és Érd volt az a két vizsgált település, ahol növekedést mértek. Debrecen lakossága ebben az évben már 202 130 főre nőtt.
Átlagon felüli növekedés
Az egy főre jutó mutatóban elért előrelépés mögött az abszolút HIPA-bevétel tartós és az országos folyamatoknál gyorsabb bővülése áll.
Bár Magyarország teljes iparűzési adóbevétele 2014 és 2025 között nominálisan jelentősen emelkedett, Debrecen növekedési pályája ennél is dinamikusabb volt. A város bevétele 10,7 milliárd forintról 38,2 milliárd forintra nőtt, vagyis több mint három és félszeresére emelkedett.
A folyamat azonban nem volt egyenletes. A 2010-es évek második felének fokozatos bővülését 2020-ban átmeneti visszaesés törte meg, ezt követően azonban Debrecen HIPA-bevétele ismét növekedési pályára állt.
A legnagyobb ugrás 2022 után következett be, amikor a bevétel 18,7 milliárdról 28,7 milliárd forintra
emelkedett, majd 2024-ben meghaladta a 35 milliárd, 2025-ben pedig a 38 milliárd forintot.
Ez azt jelzi, hogy Debrecen gazdasági adóalapja nem csupán az általános árszínvonal és az országos bevételek növekedését követte, hanem azoknál gyorsabban bővült.
