A multik elvárják a nyitottságot

Az uniós csatlakozást követően szakértők szerint a jelenleginél könyebb lesz tájékozódni a magyar gazdaságban, a mostanság meglehetősen szemérmes társaságoknak ugyanis a jelenleginél több adatot kell működésüket, pénzügyi helyzetüket illetően nyilvánosságra hozni. Ma még körülményes a tájékozódás.

A hazai gazdaság nyilvánosságának kifejezetten jót tett a multinacionális cégek magyarországi megjelenése - állítja Hegedűs Miklós, a GKI gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatója. A szakértő szerint a multik egyfajta "rendet vágtak" a magyar gazdaság szereplői között. Ugyanis csak azokkal a cégekkel hajlandóak kooperálni, amelyek működésükről, gazdasági, pénzügyi terveikről, korrekt, mindenre kiterjedő és legfőképpen ellenőrizhető adatokat szolgáltatnak. Az együttműködés kényszeréből eredő vállalati nyitottság ugyanakkor csak az alvállalkozókat tereli abba az irányba, hogy működésüket, gazdálkodásukat átláthatóvá tegyék. A gazdasági erőfölény ugyanis ebben a helyzetben is érvényesül, az átlagosnál részletesebb adatszolgáltatás pedig egyszerűen kikényszeríthető. Az azonos súlycsoportba tartozó hazai vállalkozásokat az ilyen típusú gazdasági kényszerek már kevésbé szorítják, így számukra gyakran a potenciális üzleti partner is ellenfél, és nem együttműködő partner - jegyzi meg Hegedűs Miklós. Így a törvény által kikényszerített adatszolgáltatáson kívül nemigen jellemző, hogy többletinformációkkal szolgálnának gazdálkodásuk aktuális állapotáról. Hegedűs Miklós szerint ezen a helyzeten mindenképpen csak javíthat uniós csatlakozásunk, hisz akkor olyan bizonylati és könyvelési előírások lesznek érvényesek, amelyek egyszerűen lehetetlenné teszik majd az adatok eltitkolását, vagy azok szubjektív kezelését. A GKI ügyvezető igazgatója ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy hazánkban eddig sem az elégtelen törvényi környezet okozta a legtöbb gondot. Az érvényes jogszabályok alapján ugyanis a gazdaság szereplői éppen elégséges adathoz juthatnának egymás működésével kapcsolatban, ám a jogkövető magatartás nem annyira jellemző ezen a területen. Hegedűs Miklós a helyzetet jellemezve úgy fogalmazott: a magyar vállalkozások többségénél még mindig a "kölcsönös kötelezettségvállalás komolysága" hiányzik.

Gyakorlatilag csupán pénz és idő kérdése ma Magyarországon, hogy egy adott cégről a szükséges üzleti információkat az érdeklődő beszerezze - véli Deák Ferenc. A Henkel vezérigazgatója szerint ugyanakkor a nyilvánosan hozzáférhető, online céginformációs adatbázisokból csak a legalapvetőbb adatok tudhatók meg, és ezek hitelessége is gyakorta kérdéses. Az adatszolgáltatási fegyelem honi állapotára jellemző, hogy gyakran csupán két évnél régebbi mérlegbeszámolók férhetők hozzá a cégbírósági nyilvántartásokban, holott a számviteli törvény az adatok éves frissítését írja elő, megfelelő szankciókkal körülbástyázva. Ráadásul a nyilvánosan hozzáférhető cégadatok az esetek többségében egy statikus állapotot rögzítenek, egy meglehetősen dinamikus, néha naponta változó üzleti környezetben. Deák szerint egy fokkal kiterjedtebb adatszolgáltatásra képesek a piaci alapon működő, céginformációban utazó vállalkozások.

A fizetési morál, vagy a vizsgált cég üzleti magatartása már kifejezetten szenzitív adatnak számít. Előfordul, hogy maga az üzleti partner kezd hozzá az informálódáshoz, azonban az adatszolgáltatási kötelezettségen túli adatok beszerzése a cégek bizalmatlansága miatt szinte lehetetlen. Deák Ferenc szerint ma legalább egy hétbe is beletelik, amíg az üzleti partnerről a szükséges információkat be lehet szerezni, holott a szükséges üzleti döntések meghozatalához gyakran a 24 óra is sok lenne. A Henkel vezérigazgatója úgy látja, hogy üzleti titokra, illetve adatvédelmi kifogásokra hivatkozva gyakran nyilvános adatokat is eltitkolnak.

Számos olyan területe van a gazdaságnak, ahol a gyors és pontos tájékoztatásnak, tájékozódásnak különleges jelentősége van. Ilyen például az ingatlanüzlet. A megalapozott üzleti döntésekhez szükséges adatokhoz gyakran szinte lehetetlenség hozzájutni. Borics Zoltán, a Mareco Ingatlan Rt. vezérigazgatójának tapasztalata szerint a különféle gazdaságkutató intézetek, ingatlanszakmai szövetségek és állami szervek által szolgáltatott adatok egyszerűen nem alkalmasak, hogy arra alapozva megfontolt döntéseket lehessen hozni. Szerinte az ingatlanügynökségek forgalmáról érdemi információkhoz egyszerűen képtelenség hozzájutni. Az ügyfelek, illetve az üzleti partnerek számára is az egyik legbeszédesebb adat az ingatlan-adásvételek száma lenne, valamint, hogy milyen értékben köttettek meg az üzletek. Ezek az adatok azonban az esetek többségében nem hozzáférhetőek.

A hazai gazdaság átláthatósága nem az adóalanyok bejelentkezésénél, azaz a cégek regisztrációjánál csorbul, viszont a számlakibocsátási fegyelem lazasága komolyan csökkentheti a nyilvánosság fokát - állítja Zara László, az Adótanácsadók Országos Egyesületének elnöke. Az adóelkerülés szándékával ugyanis az üzletkötések egy meghatározott hányadában nem állítanak ki számlát.