Az elmúlt év nem bizonyult szerencsésnek a hazai papíripar számára: a legtöbb cég nyereségessége csökkent, noha az eladott mennyiségben növekedést tudtak felmutatni. A második legnagyobb papíripari cég, a Dunapack Papír és Csomagolóanyag Rt. 2003-ban 2 százalékos árbevétel- növekedést tudott elérni, míg az ötödik Halaspack Csomagolóanyag Bt. árbevétele csak 1 százalékkal emelkedett, noha belföldi értékesítési volumene 2002-höz képest 5 százalékkal nőtt.

Tavaly a cellulóz- és egyéb alapanyagárak ugyan világszerte csökkentek, de a forint árfolyamváltozásai miatt ezt a hatást a magyar árakban nem lehetett érvényesíteni. A nyereségesség csökkenésének másik oka abban kereshető, hogy az eladási árak sem emelkednek, így egyedül a hatékonyság nagymértékű növelése kompenzálhatta a kiesett nyereséget. Így a 6,5 százalékkal csökkenő, 43,5 milliárdos 2002-es árbevétele alapján legnagyobbnak számító papíripari vállalat, a 2002-ben 3,514 milliárdos adózott eredményt elért Neusiedler-Szolnok Papírgyár Rt., tavaly a termelési volumen növekedése ellenére is csak a 2002-es nyereség 65-70 százalékát tudta realizálni. 2003-ban a szezonális ingadozás nagymértékben felerősödött, és a két fél év között a korábbiaknál nagyobb mértékű, akár 20 százalékos eltérés is mutatkozott a cégek értékesítésében.

Az idén a legnagyobb változásokat kétségkívül az európai uniós csatlakozás fogja hozni, bár a papíripar eddig is külföldi piacokra támaszkodott. A papíriparra jellemző, hogy egy-egy vállalat egy-két speciális szegmenst fed le, így a különböző piaci részterületeken akár ellentétes hatásai is lehetnek a csatlakozásnak. A közös pont a vámeljárás egyszerűsödése, ami az adminisztratív terheket csökkenti elsősorban.

Az iparág külkapcsolatai főleg azon környező országokkal módosulhatnak, amelyek nem lépnek be az unióba. A korábbi szabadkereskedelmi megállapodások a magyar csatlakozást követően érvényüket vesztik, így Szerbia, Horvátország, Bulgária és Románia felé az export nehezebbé válhat. A Dunapack Rt. számára ez nem okoz jelentősebb gondot, mivel a térség hat országában van jelen vállalkozásaival, így ebben az esetben a szállítások átcsoportosítása megoldást jelent.

Bodrogi József, a Halaspack vezérigazgatója kérdésünkre elmondta, hogy azért vár kedvező változásokat a belépést követően, mert mind a beszerzési források, mind a környező országok célpiacai vámkezelés nélkül megközelíthetőek lesznek. A hengeres papírtermékeket gyártó cég vezetője nem tart a verseny erősödésétől, mivel a piaci szegmensre eddig is a nemzetközi nyitottság volt a jellemző.

Látványosan éleződhet a verseny a háztartási papírtermékek piacán. Az import egyszerűsödésével a hasonlóan árérzékeny termékek piacán még kíméletlenebb árharc indulhat meg. A verseny erősödését jelzi a tény, hogy a háztartási papír szegmensében az elmúlt 2-3 évben a saját kereskedelmi márkák legalább 30 százalékos piaci részesedést szereztek. Kreiter József, a Piszke Papír Rt. marketingmenedzsere kiemelte: várakozásaik szerint mindenképpen növekedni fog a minőségi termékek kereslete, nagyobb igény mutatkozik majd a többrétegű, magasabb minőségű termékválaszték iránt.

Galli Miklós, a Dunapack Papír és Csomagolóanyag Rt. elnök-vezérigazgatója a lehetőségek bővülését várja a csatlakozást követően, a kis- és középvállalkozások és a mezőgazdasági termékek exportjának erősödése növelheti a csomagolóeszközök iránti igényt, amely keresletet korábban a nemzetközi társaságok beruházásai generálták.

Az uniós csatlakozás nem hoz különösebb változást a környezetvédelmi szabályozásban. A nagy magyarországi papíripari cégek már most is megfelelnek a szigorú előírásoknak. A környezetbarát technológiák, de még inkább a környezetbarát alapanya-gok használata kiemelt célja a vállalatoknak. A Piszke Papír például termékeit négyötöd részben újrahasznosított papír felhasz-

nálásával termeli, míg a Halaspack termékeinek 95 százaléka már olyan alapanyagból készül, amely kizárólag újrahasznosított papírt tartalmaz.

A környezetvédelem területén változást hozhat a termékdíj rendszerének megváltoztatása. A díj eddig nem érintette közvetlenül a papírgyártókat, hiszen a díj megfizetésére az első forgalomba hozókat kötelezték. 2003-ban megindult egy új, az EU legtöbb országában már működő rendszer kiépítése. Ennek értelmében a kötelezett csomagolóvállalat a termékdíj helyett licencdíjat fizethet olyan közhasznú társaságoknak, amelyek az érintett önkormányzatok és begyűjtők szelektív gyűjtésből származó többletköltségeit finanszírozzák, valamint szerződést kötnek a feldolgozásra az újrahasznosítókkal.

Magyarországon már 1996-ban befejeződött a papíripar privatizációja. Az ország papíriparát a privatizációt megelőzően képviselő Papíripari Vállalat szétesett, és helyette több különálló gyár és több száz feldolgozó és papírkereskedő vállalkozás alakult. A szektorban az utolsó nagyobb változásra 2001 végén került sor, amikor a Halaspack a korábbi, osztrák Mosburger cégcsoporttól átkerült a németországi Kunert családi vállalkozás tulajdonába. Azóta tulajdonosi struktúraváltozások leginkább a kisebb cégeknél történhetnek, s így alig gyakorolnak majd hatást a piac egészére. A környező államok és így közvetve Magyarország papíriparát is érintheti azonban az a hír, mely szerint a múlt év decemberében az Anglo American vállalatcsoporthoz tartozó Mondi Europe-ba beolvadt az osztrák Bauernfeind hullámpapír- és csomagolóanyagokat gyártó vállalat. A 94 millió euró értékű üzlet nyomán a közép-európai régióban is megjelenik a Mondi Packaging csomagolóipari óriás.