Mérlegen a Műegyetem mérnökei
A pályakezdő mérnökök közül legtöbben ismerősök segítségével találtak állást maguknak, de az állásbörzék, az egyetemi kapcsolatok és az újsághirdetések is sok fiatalt juttattak munkához. A munkanélküliséggel is számolniuk kell a fiatal mérnököknek, a gazdaságilag inaktívak aránya elérte a 6 százalékot - mindez a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem utókövetéses vizsgálatából derül ki, amelyet ötödik éve készítenek el. A kutatás a 2001-ben végzett mérnökök körében vizsgálta a diplomások elhelyezkedésének esélyeit, illetve az egyetemről alkotott véleményüket.
A végzettek közel 70 százaléka családi támogatásból fedezte tanulmányai költségét, de jó néhányan saját maguk finanszírozták az egyetemi éveket. Őket elsősorban az egyetemi juttatások segítették, míg a harmadik legjelentősebb finanszírozási forrás a hallgatók saját keresetéből származott. A számok és egyéb tapasztalatok azt mutatják, hogy a diákhitelt a hallgatók csupán kiegészítő lehetőségnek tekintik. A tanulmányok hasznosságának értékelése sok tényezőből áll össze, a válaszokban valószínűleg a szakma megbecsültsége, a karon töltött évek hangulata, a pillanatnyi egzisztenciális elégedettség fontos tényezők. Az egyetem erősségei közül továbbra is a "szakmai problémákra való felkészítést" emelte ki a végzettek közel kétharmada. A felmérésből az is kiderült, hogy leginkább a gyakorlati képzést és az oktatás korszerűségét hiányolják a megkérdezettek.
A végzettek több mint felét tervező-fejlesztő munkakörben foglalkoztatják. Jelentős a gyártás-üzemeltetés és minőségbiztosítás területen dolgozók száma is. Figyelemre méltó a műszaki menedzserek erős marketingorientáltsága, valamint a kereskedelemben dolgozó gépészmérnökök számának ugrásszerű növekedése: minden ötödik gépész ezen a területen keresi a kenyerét. A válaszadók 12 százaléka már 1,5 évvel a végzés után vezető beosztásban dolgozott, 19 százalékuknak pedig mellékállása volt.
A 2001-ben diplomázók bruttó átlagjövedelme tavaly 246 000 forint volt, ami 5,2 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi adatokhoz képest. Megvizsgálták, hogy a munka szakmaisága milyen hatást gyakorol a jövedelemre, és az előző évekkel ellentétben azt tapasztalták, hogy a legalább részben szakmai munkát végzők fizetése lényegesen magasabb a pályaelhagyókénál. A jövedelmi viszonyokat a munkakörök szerint is értékelték, eszerint a tervezés-fejlesztés területen dolgozók keresnek a legjobban, míg a minőségbiztosítással foglalkozók jövedelme a legalacsonyabb. A várakozásokkal ellentétben a vezető beosztásban dolgozók keresete (239 ezer forint) alacsonyabb a nem vezetőkétől (252 ezer forint).
A felmértek jövedelme és az őket alkalmazó cégek mérete között összefüggés nem figyelhető meg, általánosságban viszont elmondható, a kisvállalatoknál dolgozók jövedelme alacsonyabb. A legmagasabb fizetést a multinacionális és a kizárólag külföldi tulajdonú vállalatok dolgozói vihetik haza, ami a külföldi munkalehetőséggel, kiküldetésekkel, illetve a bérek vállalaton belüli nemzetközi összehasonlíthatóságával magyarázható.
A felmérés a résztvevők jövedelmi viszonyainak jobb megismerése érdekében a keresethez kapcsolódó juttatásokra is kitért. Ezek közül a legfontosabb az étkezési támogatás, az utazás támogatása, mobiltelefon, szolgálati gépkocsi, az albérleti és letelepedési támogatás.
