Elárasztják a tankerek, teljesen kiszipolyozzák Amerikát – ennél több olajat már nem tud adni a világelső exportőr
Az iráni háborúnak és a Hormuzi-szoros zárlatának következtében egyre több vevő fordul az Egyesült Államok felé, ami a számokban is megmutatkozik: az áprilisi amerikai olajexport rekordot jelentő 5,2 millió hordóra ugrott áprilisban a Kpler árupiaci adatszolgáltató összesítése szerint, a texasi Corpus Christi exportterminál története legforgalmasabb negyedévét zárta, miután a világ minden részéről özönlenek a tankerek az ország kikötőibe.

Az Egyesült Államok tavaly még a világ harmadik legnagyobb olajexportőre volt Szaúd-Arábia és Oroszország mögött, a Bloomberg tudósítása szerint azonban idén az első helyre ugrott,
az elmúlt kilenc hétben több mint 250 millió hordó energiahordozót szállított külföldre.
Eddig soha nem látott számban özönlenek a tankerek többek között
- Japánból,
- Thaiföldről
- és Ausztráliából
Alaszka és a Mexikói-öböl amerikai kikötőibe olajért.
Kérdés azonban, hogy ez az ütem meddig tartható még, mert gyorsan fogynak a tartalékok, olajból és kerozinból is jóval a történelmi átlag alá zuhantak az elmúlt négy hétben, miközben a termelők próbálnak lépést tartani a kereslettel.
Harmadával nőtt áprilisban az amerikai olajexport
Áprilisban mindenesetre több mint 30 százalékkal sikerült növelni az olajexportot az iráni háború előtti, februári napi 3,9 millió hordóhoz képest. Corpus Christi a világ harmadik legnagyobb olajterminálja a szaúd-arábiai Rasz Tanura és az iraki Bászra mögött, a jelentősége pedig egyre nő a közel-keleti konfliktus miatt.

A korábbi átlagos havi 200 helyett már márciusban több mint 240 tankert töltöttek fel és napi 2,5 millió hordónyi olajat exportáltak, számolt be a CNBC-nek Kent Britton, a kikötőt üzemeltető cég vezérigazgatója.
A Hormuzi-szoros február végén kezdődött zárlata ugyanis globális energiasokkot okozott, eltüntette a világpiacról az olaj és a cseppfolyósított földgáz (LNG) ötödét.
A legfőbb vesztes Ázsia, oda irányult ugyanis a Perzsa-öbölből exportált olaj 80 százaléka, elsősorban Kínába, Indiába, Japánba és Dél-Koreába.
Ázsia felvásárol mindent
A múlt hónapban Corpus Christi adta az amerikai olajexport majdnem felét. A Kpler adatai szerint napi 50-60 szupertanker tart amerikai kikötők felé – ez a duplája a tavalyinak.
Az ázsiaiak felvásárolnak mindent, amire csak rá tudják tenni a kezüket, így nagyon sok könnyű, édes amerikai olajat is vesznek
– magyarázta Matt Smith, a Kpler árupiaci kutatásért felelős igazgatója.
Nagyot ugrott az amerikai feldolgozott olajtermékek exportja is a Közel-Keletre, a mennyisége már az első negyedévben meghaladta a teljes tavalyit.

A háborús válságot azonban ki kell használni, mert nem tart örökké, az ázsiai vevők nem fognak kitartani az amerikai olaj mellett, ha véget ér a háború és normalizálódik a helyzet.
Az Egyesült Államokban termelt könnyű, édes kőolaj ugyanis helyettesíti megfelelően a savanyú közel-keletit, amelynek feldolgozására optimalizálták a legtöbb finomítót.
Korlátozott kapacitásúak az amerikai kikötők
Az export további növelését a kikötők kapacitása is korlátozza. A Mexikói-öböl létesítményei elméletileg napi tízmillió hordót tudnak kezelni, ágazati források szerint azonban
reálisan a jelenlegit nem sokkal meghaladó hatmillió hordó a határ,
amelyet rövid időre fel lehet vinni majdnem hétmillióig.
Corpus Christiből például a meglévő vezetékek miatt maximum napi 2,6 millió hordót lehet hajóra rakodni, vagyis gyakorlatilag elérték a legnagyobb teljesítményt.

További ötszázezer hordót csak abban az esetben tudnának kezelni, ha bővítenék a vezetékhálózatot – az ilyen befektetésekhez azonban ugyanaz kellene, mint a termelés további felfuttatásához: tartósan magas olajárak, hogy megérje.
A közel-keleti termelést nem lehet helyettesíteni
A Bloomberg tudósítása szerint éppen az ellenkezője történt: a kitermelés napi százezer hordóval csökkent az iráni háború kezdete óta. Az olajcégek vonakodnak növelni azt, mivel nehéz megjósolni, hogy a piacok milyen irányba fognak haladni, hogyan alakul a kereslet és a kínálat, valamint az amerikai politika.
„A jelenlegi kormányzat kiszámíthatatlan természete szinte lehetetlenné teszi az üzleti modellezést” – idézett a dallasi Federal Reserve Bank egyik április jelentése egy neve elhallgatását kérő cégvezetőt.
Ráadásul meg is feszülhetnének az amerikai cégek,
a Közel-Kelet egyszerűen túl nagy olajtermelő ahhoz, hogy pótolni lehetne.
„Ez egy akkora lyuk, amelyet nem lehet bedugni. A megoldás a közel-keleti ellátás biztosítása, hangsúlyozta a Kpler árupiaci kutatásért felelős igazgatója.


