Versenyben az uniós diákokért
A tandíjak mértéke egyre inkább közelít egymáshoz az immáron kibővült uniós országokban, ezzel Magyarország fokozatosan veszíthet korábbi versenyelőnyéből. A hagyományosan az angolszász kulturális dominanciájú országok diákjai, mint például a ciprusiak és a görögök már most érezhetően kezdenek elpártolni az angol nyelvű képzést is nyújtó magyar felsőoktatási intézményektől az angol és holland egyetemekhez, de ugyanez a tendencia figyelhető meg az ázsiai diákok esetében is: a magyar egyetemeken évek óta növekvő számban tanuló kínai és távol-keleti diákok számára egy-egy ausztrál egyetemen töltött szemeszter néha hasonló költséggel megoldható, mint egy ugyanolyan képzést nyújtó magyar felsőoktatási intézményben. Bár nem angol nyelven, de a német, svéd és osztrák egyetemek térítésmentesen fogadják a külföldi diákokat, a hagyományosan magas színtű képzést nyújtó francia egyetemek pedig a külföldi diákok után is kapnak állami normatívát.
A budapesti műszaki egyetemen főleg a korábban nagy számban az egyetemen tanuló ciprusi diákok fogyatkozó számán érzékelik az uniós verseny kibontakozását. Mészáros Péter, a Tanfolyami és Nemzetközi Oktatási Központ igazgatóhelyettese elmondta: az angol nyelven folyó bachelor- (BSC) és master- (MSC) képzéseket 5700 és 6200 euró közötti áron kínálják, az unió országaiból érkező diákoknak pedig bevezették a 3700 eurós tandíjat. Egy hollandiai egyetemen ugyanakkor már 1800 eurós áron is részesülhet hasonló műszaki képzésben egy uniós diák - hívja fel a figyelmet Mészáros Péter. Tavaly az egyetemnek 600 millió forintos bevétele származott a költségtérítéses külföldi diákokból, amely az egyetem összköltségvetésének közel tíz százalékát tette ki.
A budapesti közgazdaság-tudományi egyetemen főleg az ázsiai, ezen belül is a kínai hallgatók esetében érzékelhető a piaci lehetőségek beszűkülése, számukra ugyanis az ausztrál egyetemek már vonzóbbak. Az angol nyelven folyó bachelorképzést 2700 eurós, míg a masterképzést 3300 eurós áron kínálja az egyetem szemeszterenként. Berács József szerint, aki az angol nyelvű oktatást szervező ISC igazgatója, nagyobb lehetőségeik lennének a külföldi diákok toborzására, ha az egyetem önálló elszámolási egységeként működő ISC önálló vállalkozói egységként működhetne.
Többek között a kedvezőtlen tendenciák megállítására kezdeményezte még az idén februárban az Oktatási Minisztérium a Campus Hungary társulás életre hívását.
A tavalyi tanévben egyébként az összesen 13 ezer hazánkban tanuló külföldi diák 35 százaléka vett részt költségtérítéses oktatásban, vagyis 65 százalékuk térítésmentes oktatásban részesül. Utóbbiak többsége határontúli magyar, illetve más országokból érkezett cserediák.
