Három alternatívát vázol fel az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal (OLÉH) lakáskoncepciója a bérlakásállomány növelésére. A rövidesen a kormány elé kerülő bérlakásprogram a magántulajdonú üres lakások bérbeadását terhelő forrásadó húszról tíz százalékra csökkentésétől, a lakbértámogatással megerősített, vállalkozói tőke bevonásával beindított PPP (az angol eredeti rövidítése a privát és a közszféra együttműködését jelenti) beruházásoktól, illetve a lakások vissza-, illetve megvásárlásától várja a megoldást.

Molnár László, a GKI ügyvezető igazgatója nem gondolja, hogy a forrásadó csökkentése meggyőző eredményt hozhatna a bérbeadások "kifehérítésében". Célszerűbb lenne, ha ezt két irányból is megtámogatnák, az adócsökkentés mellett a magánlakást bérlők számla alapján ezzel a költséggel csökkenthetnék az adójukat. Ráadásul az önkormányzatok építette lakások a piaci árnál jóval drágábban készültek el. Az építésnek ez a módja nem célravezető, mint ahogy a használt lakások visszavásárlása is számos problémát vet fel. Egy ilyen rendszer könnyen a korrupció melegágyává válhat, mert a lakások kiválasztása, az ár meghatározása nehezen átlátható szempontrendszer érvényesülését valószínűsíti. A lakbértámogatással megizmosított PPP - a maga 10-15 éves megtérülésével - nem jelent vonzó befektetési lehetőséget a vállalkozóknak. És miért a vállalkozókat finanszírozzuk PPP keretében, mikor ugyanezt a támogatást az önkormányzatok is megkaphatnák? - teszi fel a kérdést Molnár, aki szerint ellentmondó, hogy az önkormányzati építés alig kap támogatást, a vállalkozói pedig jócskán. Véleménye szerint hibája a programnak, hogy nem szerepel benne a bérlakások felújítása, és konkrét összegekről sem tudni.

Szabó János, az OTP Ingatlan Rt. elnök-vezérigazgatója sem vár túl sokat a forrásadó tízszázalékos csökkentésétől, szerinte erről a bevételről le kellene mondania a költségvetésnek. A bérlakásállomány növelését a demokratikus lakásmodell érvényesülése miatt fontosnak tartó lakásépítő szerint a bérlakás-program is csak üzleti alapon működhet. Semmilyen, piactól idegen mechanizmus nem vezet eredményre - erősíti meg Szabó. Ha a befektető lakást épít és ki akarja adni, elvárja a tíz év alatti megtérülést, és csak akkor fog hozzá, ha a keretek biztosítják ezt számára. Az ingatlanszakember szerint a keresletbővítésre kell nagyobb hangsúlyt fektetni a program készítőinek. (SzA)