Közhasznú alapítvány vállalkozói tevékenysége
Közhasznú alapítvány vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása céljából végezhet - szögezte le a Legfelsőbb Bíróság a következő bejegyzési vita kapcsán.
Az érintett alapítvány tízévi fennállás után kérte, hogy közhasznú szervezetként vegyék nyilvántartásba. Kérelmének a bíróság eleget tett. Az illetékes megyei főügyészség azonban megfellebbezte az elsőfokú bíróság végzését. Kérte a határozat hatályon kívül helyezését és a bíróság utasítását új határozat hozatalára. Kifogásolta a szervezet alapító okiratának hiányosságait. A közhasznú nyilvántartásba vételhez ugyanis - egyebek közt - nélkülözhetetlenek a szervezet létesítő okiratának törvényben felsorolt kellékei. Így az okiratnak a törvény szerint tartalmaznia kell, hogy vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve fejt ki. Arra is ki kell térnie, hogy a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, hanem a létesítő okiratában meghatározott feladatokra fordítja. Mindezek kinyilvánításával az okirat adós maradt. Az ügyészség azt is sérelmezte, hogy az alapszabály nem rendelkezik teljeskörűen a megkövetelt összeférhetetlenségi kérdésekről, és nem tartalmazza a kuratóriumi döntések, illetve a szolgáltatás igénybevételének nyilvánosságával kapcsolatos szabályokat.
A másodfokon eljáró Legfelsőbb Bíróság alaposnak találta a fellebbezést. Megerősítette: a közhasznú szervezetekről szóló törvény passzusai ellenére az alapító okirat nem szól a vállalkozási tevékenység törvényi korlátairól, illetve a kuratóriumi döntések és a szolgáltatás nyilvánosságát rendező előírásokról. Az összeférhetetlenségre vonatkozó feltételek kapcsán a Legfelsőbb Bíróság utalt arra: a következetes bírói gyakorlat szerint elegendő, ha a kuratórium tagjai az elsőfokú bírósághoz benyújtott nyilatkozatukban kijelentik, hogy a törvényben megjelölt összeférhetetlenségi ok velük szemben nem áll fenn. Megállapította ugyanakkor, hogy az adott esetben a testület tagjai nyilatkozataikban ennyit sem tettek meg. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte az elsőfokú végzést, és a bíróságot új határozat meghozatalára utasította.
