L'ORÉAL a nőkért és a tudományért
A nők tudományban betöltött szerepének erősítésére, a tehetséges nők esélyegyenlőségének javítására, s a fiatal nők különböző kutatási területeken elért eredményeinek elismeréseként a L'ORÉAL Magyarország az Unescoval együttműködve A nőkért és a tudományért címmel tavaly pályázható ösztöndíjat alapított. A szakmai zsűri döntése alapján három kutató vehetett át 3500, illetve 4000 eurós ösztöndíjat. Köztük volt dr. Szondy Zsuzsanna, aki sejtbiológiai, immunológiai kutatásaiért kapott ösztöndíjat.
- Mit jelent Önnek ez az elismerés?
- Az ösztöndíj elnyerése azért is volt örömteli számomra, mert azt jelzi, hogy ma már létezik olyan kezdeményezés, ahol a magánszféra társadalmi felelősségvállalása kiemelkedő. Szerintem ez manapság azért is fontos, mert olyan világban élünk amikor sok esetben a munka, s a tehetség nem kap méltó elismerést. Gondolok itt például arra, hogy valóság-showk szereplői lehetnek sztárok, miközben a valódi értéket teremtő, tehetséges emberek teljesítménye sokszor visszhangtalan marad. Ennek az ösztöndíjnak még nincs nagy hagyománya, de elnyerése már most is rang a kutatóknak, illetve az őket foglalkoztató egyetemeknek is. Információim szerint a L'ORÉAL-Unesco ösztöndíj nemzetközi változata a For Women in Sciences, melyet hat éve alapítottak, és a világ öt földrészének egy-egy kutatónője nyerheti el évente. Ma már női oscar-díjként létezik a köztudatban, és elnyerése kiváló szakmai minősítést jelent.
- Milyen területre irányulnak kutatásai?
- Az immunsejtek elhalási programját tanulmányozom. Az immunsejtek elhalási programja szabályozza, hogy csak olyan immunsejtek éljenek túl és maradjanak meg tartósan a szervezetben, melyek nem támadják meg saját sejtjeinket, ugyanakkor jól felismerik és megölik a szervezetünket megtámadó kórokozókat, vagy daganatossá váló sejtjeinket. E program biztosítja azt is, hogy a fertőzések során a védekezésben felszaporodó kórokozó specifikus immunsejtek a fertőzés leküzdését követően elhaljanak, és csak néhány emlékező sejt maradjon életben, amely ismételt fertőzés esetén újra szaporodik. Ez a program szabályozza azt is, hogy fertőzések esetén se szaporodjanak túl az immunsejtek, hiszen csak véges tér áll a rendelkezésükre. A sejthalál program túlműködése veleszületett vagy szerzett (AIDS) immunhiányos betegségekhez és fertőzésekhez, míg hiánya állandó gyulladásokhoz és daganatok kialakulásához vezethet. Az elhalási program nem független, hanem szorosan együtt zajlik az elhaló sejteket eltávolító fagocita programmal, s ennek zavarai is tartós gyulladáshoz vezethetnek. Pályázatomban azt vállaltam, hogy más kutató laborokkal, külföldi cégekkel, debreceni klinikákkal, és a Pasteur Intézettel is együttműködve próbáljuk az immjunsejtek elhalási programját és a zavarában fellépő betegségeket megérteni, diagnosztizálni és rájuk lehetséges gyógymódokat kialakítani.
- A nők tudományos szerepvállalásáról közelmúltban rendeztek Tallinnban konferenciát, melyen a L'ORÉAL Magyarország képviseletében Ön is részt vett. Milyen itthon is hasznosítható tapasztalatokat szerzett?
- Az EU tanulmányozta a nők tudományban betöltött szerepét, s a kétéves vizsgálatsorozat zárása volt a tallinni konferencia, melyen Magyarországról heten vettünk részt. EU-s adatok szerint jelenleg az uniós országok a GDP 1,9 százalékát fordítják a tudomány támogatására, s a cél az, hogy 2010-ig ez a mutató 3 százalékra növekedjen. A többletforrások kihasználásához kvalifikált munkaerőre van szükség, s az unióban úgy látják, hogy a szabad kapacitásokat a nőkkel lehetne betölteni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a tudományos pályán a nők hátrányos helyzetben vannak a férfiakkal szemben. Ennek több oka van, egyrészt az eltérő társadalmi szerep, de nem lehet figyelmen kívül hagyni az előítéleteket sem. Sok nőnek például manapság is nehézséget jelent összeegyeztetni a tudományos munkát a gyermekvállalással. Nem lehet elfeledkezni arról, hogy a kutatói tevékenység sokszor napi 10-12 órás munkát jelent.
- Magyarországon milyen problémákkal néznek szembe a tudományos pályán tevékenykedő nők?
- A fenti gondokkal nálunk is meg kell küzdeniük. Nagy problémának tartom, hogy az Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA) forrásai szűkösek. Információm szerint idei pályázatok hetedét tudják csak támogatni. A k+f támogatásánál az állami szerepvállalás nélkülözhetetlen, de jó lenne ehhez a magánszférát is megnyerni. Erre külföldön is van példa, működnek olyan alapítványok, melyeket magánszemélyek hoztak létre, s annak forrásait a kutatás-fejlesztés finanszírozására fordítják. Ehhez szemléletváltozásra is szükség van, s úgy gondolom, hogy az olyan kezdeményezések, mint például a L'ORÉAL ösztöndíja, is hozzájárulhat ahhoz, hogy a sikeresen működő vállalatok közül minél többen kedvet kapjanak a kutatás-fejlesztés támogatására.
