BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Munka akár heti ötven órában?

Magyarországon és Európa más országaiban sem ritka, hogy akár 50 óránál is többet dolgozik hetente egy munkavállaló. A munka és a magánélet közötti határvonalak gyakran elmosódnak, és a napi robot otthon is folytatódik. Egy kutatás szerint szoros összefüggés van a képzettség és a munkával töltött idő között.

A nagyobb munkavállalói egészségvédelem érdekében többek között a családi élet és a munka jobb összehangolását szorgalmazza az Európa Bizottság. Erre Magyarországon különösen szükség van, mivel a 45 és 60 év közötti férfiak és nők halálozási aránya az európai átlag több mint háromszorosa. Kopp Mária, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Magatartástudományi Intézet igazgatója lapunknak elmondta, a jelenség hátterében elsősorban a hét végi munkavégzés áll. A hazai munkavállalók átlagosan 6 órát dolgoznak a hét utolsó napjain, a pihenés hiánya pedig túlterheli egészségüket. Egy Finnországban készült felmérés szerint a magasan kvalifikált munkavállalók az átlagnál jóval hosszabb munkaidőben dolgoznak, és időbeosztásukat tekintve nagyobb nyomás nehezedik rájuk. A Jyväskylä Egyetem tanulmánya a munkaórák számát vizsgálja az úgynevezett "tudásmunkások" körében. A munkaórák száma természetesen a magasan képzett munkavállalók - vezetők, szakemberek és szakértők - körében is változik. Közel 10 százalékuk heti kevesebb mint 34 órában látja el feladatát, 50 százalékuk a szokásos rendben (heti 35-40 órában), míg közel egyharmaduk már 41-49 órát dolgozik hetente, egyhatoduk pedig 50 órát vagy annál akár többet is. A "túlórázók" esetében nem a pénz hiánya, hanem az idő nyomása az, ami megnehezíti a munkavégzés és a magánélet egyensúlyának megtalálását.

A nők heti munkaóráinak száma kevesebb, mint a férfiaké: 40 óra a nők és 43 óra a férfiak esetében. A munka és a magánélet közötti határvonalak gyakran elmosódnak, és a munka sokszor otthon is folytatódik. E jelenség különösen a középvezetők körében figyelhető meg. A hosszabb munkaidőt indokolhatja a munka jellege: a kihívás szintje, a dolgozó lelkesedése vagy elkötelezettsége is. A karrier ugyancsak befolyásoló tényező lehet: vágy a sikerre, a jólétre, a szakmai előmenetelre. A túlórázásnak ugyanakkor prózaibb okai is lehetnek, nevezetesen a munka megszervezésének nehézsége: a túl sok feladatra kevés, vezető beosztású alkalmazott jut, nem megfelelő a feladatok elosztása, a tervezés vagy a munka delegálása. A heti 50-59 órában dolgozókat ugyanakkor a munkavégzésben nagyobb önállóság jellemzi, és magasabb jövedelem is kárpótolja őket. Azok, akik már heti 60 óra felett teljesítenek, ezt inkább kényszerből teszik.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.