Nehéz helyzetben a könnyűipar
A ruházati, bőr- és cipőiparban az idei év első felében is folytatódott az elmúlt években megindult kedvezőtlen folyamat, ami a termelés csökkenésében és ehhez kapcsolódóan a foglalkoztatotti létszám csökkenésében érhető tetten. Tomor János, a Magyar Ruhagyártók Egyesülésének (MRE) elnöke a tegnapi, Beszélgessünk a jövőről, hogy legyen! címmel tartott konferencián úgy fogalmazott: az elmúlt két-három év alatt a három terület létszáma mintegy 35 ezer fővel csökkent, így ma 93 ezer dolgozót foglalkoztatnak a főképp kis- és középvállalkozások. A 2002. évhez viszonyítva visszaesett mind a ruházati, mint pedig a bőr- és cipőipar termelése, s ez igaz az idei év első négy hónapjára is, amikor a ruházati termékek termelése 5,6, a bőr- és cipőtermékeké pedig 17,2 százalékkal csökkent.
Szakemberek szerint az ágazat kilábalását két irányból kell elősegíteni. Egyrészt szükség van kormányzati segítségre, ám ez nem valósítható meg közvetlen támogatással, ezt az EU-szabályok sem engedik meg. Fontos a mikro-, a kis- és a középvállalatok támogatása mind a közösségben, mind belföldön. Ezért - s ezt a szakmai szervezetek parlamenti képviselők segítségével országgyűlési határozati javaslat elfogadtatásával kívánják kierőszakolni a kormányból - több intézkedésre is javaslatot tesznek. Így megfelelő eszköz lenne az ágazat cégei esetében az egészségügyi hozzájárulás megszüntetése, az importvédelmi intézkedések bevezetése, a hamis termékek kiszűrése érdekében szigorúbb intézkedések bevezetése. Emellett hatékony lehet a munkahelyteremtő támogatások mellett a munkahelyek megtartásának támogatása, illetve a hátrányos helyzetű térségekben az érintett textilipari cégek számára válságkezelő programok kidogozása. A másik irány pedig, amelynek megvalósítása a vállalatok, vállalkozások feladata, a magasabb hozzáadott értékű termékek - márkázott termékek - gyártása, a szakosodás, s ennek eredményeképpen új piacok meghódítása. Az új
piacok esetében azonban egyre sürgetőbb, hogy az EU-n kívüli országokban is teret nyerjenek a magyar termékek. Ez egyébként uniós szintű cél is. Ennek érdekében például jövőre Indiában - amely a termékcsoport mintegy 50-60 millió fős piaca - próbálják feltárni az új piaci lehetőségeket. E kereskedelemfejlesztési akcióban több magyar vállalat is részt vesz.
E gondolatmenethez kapcsolódott Kishonti Judit, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium vezető főtanácsosa is, aki szerint a hazai könnyűipari termékek egyre kevésbé versenyképesek a távol-keleti behozatallal szemben, ezért a speciális termékek gyártását kell az üzleti stratégia középpontjába helyezni. A jövőbeni versenyképesség megtartásának, erősítésének eszköze lehet az összefogás is, amely - mint Tomor János elmondta - lehet egyebek mellett beszállítói szövetkezetek, klaszterek alakítása, más közös értékesítési formák kialakítása.
Szakemberek egyetértenek abban, hogy a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani a képzésre, hiszen ez nem egy esetben gátja lehet - és sok esetben már volt is - a cégek megtelepedésének. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében már előfordult, hogy bár nagyon magas a munkanélküliség, egy cég azért nem telepedett meg, mert nem volt elegendő képzett szakmunkás. (LI)
