Szénipari esélyek

A II. világháborút követően a széntermelés csúcsa 1964-65-ben, 125 ezer fő foglalkoztatásával, évi 31,5 millió tonna volt - mondja Zoltay Ákos, a Magyar Bányászati Szövetség (MBSZ) főtitkára, hozzátéve, hogy a földgázprogrammal és a fogyasztói igények változásával összefüggésben, az 1980-as évek közepétől megkezdett szénbányászati szerkezetátalakítás a szénbányászat visszafejlesztését eredményezte. A szerkezetátalakítás a rendszerváltozást követően is folytatódott, a szénfelhasználásban kialakult az energetika dominanciája. A vidéki földgázhálózatok fejlesztése, illetve a földgáz lakossági fogyasztói árának mesterséges alacsonyan tartása a lakossági szénigényt gyakorlatilag minimalizálta. Az ágazat reformja során előbb létrejöttek a bányaerőmű társulások, ezzel a bányák úgynevezett célbányákká váltak. Az elmúlt közel másfél évtizedben a szénbányászat termelése évi 17,6 millió tonnáról 13,7 millióra csökkent. A mélyművelésű termelés mennyisége ebben az időszakban 12 millió tonnáról 8 millió tonnára esett vissza, miközben a külfejtéses lignitbányászat Visonta és Bükkábrány térségében évi 5,5 millió tonnáról 8,6 millióra növekedett.

A kiotói egyezmény, illetve az EU-csatlakozással összefüggő árampiacnyitás nem javította a szénbázisú villamosenergia-termelés helyzetét - jelzi az MBSZ főtitkára. Környezetvédelmi okokból az év végén le kell állítani, minden olyan szenes erőművet, és ezzel a hozzájuk kapcsolódó bányákat is, amelyek nem hajtottak végre pótlólagos környezetvédelmi beruházásokat, nem telepítettek füstgáz-kéntelenítő berendezést, és ezáltal nem felelnek meg a 2005. január 1-jével életbe lépő, rendkívül szigorú kén-dioxid-kibocsátási normáknak. Ilyen fejlesztés gyakorlatilag csak a mátrai, illetve az oroszlányi erőműben történt, hazai szénbázison más erőmű 2005-től nem üzemel majd Magyarországon. Ilyenformán a mátraaljai lignittermelés mellett hosszabb távon csak a márkushegyi mélyművelésű bánya marad üzemben, ahol 43 millió tonnányi, gazdaságosan kitermelhető szénvagyon van, ez biztosítja a felújított oroszlányi erőmű ellátását, akár 2020-ig.

A visontai és bükkábrányi lignitvagyon mintegy 2,95 milliárd tonnára tehető - mondja Zoltay Ákos -, ami biztosítja a Mátrai Erőmű Rt. hosszú távú működtetését és kapacitásbővítését is. Az MBSZ főtitkára hozzáteszi, ezeknek az erőművi kapacitásoknak a működtetéséhez azonban megfelelő mennyiségű szén-dioxid-kibocsátási kvóta biztosítása szükséges.

A többi magyarországi szenes erőmű - kihasználva az EU-normák adta lehetőséget - a szenes blokkoknál tüzelőanyag-váltást hajtott, illetve hajt végre, vagyis a környezetvédelmi fejlesztéseknél költségkímélőbb megoldással földgáz-, illetve biotüzelésre álltak, állnak át. A biotüzelés - mint megújuló energiahordozónak a felhasználása - alapvetően a mező- és erdőgazdasági hulladékok hasznosítását feltételezi - érvel az MBSZ főtitkára, jelezve, hogy az erdőgazdaságok fakitermelése jelentős mértékben nőtt, ezzel egyidejűleg drágult a háztartási tűzifa, illetve a bútoripar alapanyagára. A biotüzelés hosszabb távú ellátása érdekében az energiaültetvények területének jelentős bővítésére van szükség, ami a Borsodi Energetikai Kft. térségében már meg is kezdődött.

Mindezekkel együtt Magyarországon jelentős szénvagyon található; feketeszénből a jelenlegi földtani vagyon hozzávetőlegesen 1,6, barnaszénből 3,2, lignitből 5,8 milliárd tonnára tehető. A gazdaságosan kitermelhető, úgynevezett ipari vagyon sem csekély: feketeszénből 198, barnaszénből 199, lignitből 2950 millió tonna - magyarázza Zoltay Ákos.

A Mecsekben, az úgynevezett Máza-Dél területen óriásinak tekinthető a feketeszénvagyon és a szénben lekötött metángáz. A korábbi kutatási eredmények szerint az ipari vagyon 187 millió tonnára tehető, kilogrammonként 15,3 megajoule fűtőértékkel, s ennek a mennyiségnek a 30 százaléka kokszolható. A szénben lekötött metán mennyiségét szakértők 70 milliárd köbméterre becsülik. Ez a készlet azért fontos, mert a koksz világpiaci ára tartós növekedést mutat, ugyanakkor az újabb kőolajár-robbanás is jelentősen felértékeli a szénbányászat és a metángáz-kitermelés jelentőségét - magyarázza a bányászati szövetség főtitkára. Hozzáteszi: ugyanakkor egy új bányanyitás, szénfeldolgozó vertikum létesítése horribilis tőkebevonást igényel, és nem valósulhat meg egyik napról a másikra. A mecseki feketeszénvagyon kitermelése mellett további lehetőségként kínálkozik a toronyi, 530 millió tonnás lignitvagyon esetleges jövőbeli kiaknázása, jóllehet egyelőre a kutatás és termelés a térségben jelentős társadalmi ellenállásba ütközik - ismeri el Zoltay Ákos.