Kölcsönadja a páratlan ritkaságot a briteknek Franciaország, de ki állja a biztosítást?

Emmanuel Macron francia elnök Nagy-Britanniába tartó állami látogatása alkalmából Franciaország kölcsönadja a szigetországnak a bayeux-i kárpitot, amely Hódító Vilmos hadjáratát és az 1066-ban lezajlott hastingsi csatát ábrázolja. Kedden Károly brit uralkodó fogadta a francia államfőt a látogatás során, amely a két ország közötti, a Brexit után megromlott kapcsolatok felépülését volt hivatott megünnepelni.

Ugyanakkor rossz  nyelvek szerint, mivel a közel ezeréves faliszőnyeg tulajdonképpen a franciák elsöprő győzelmét ábrázolja az angolok felett, a kölcsönadása más üzenetet is hordozhat. Mindenesetre cserébe Nagy-Britannia angolszász és viking kincseket ad majd kölcsönbe Franciaországnak Lisa Nandy brit és Rachida Dati francia kulturális miniszter keddi bejelentése szerint.

Itt lesz látható a bayeux-i faliszőnyeg

A Reuters beszámolója szerint a történelmi ritkaságot 2026 szeptembere és 2027 júliusa között lehet majd a British Múzeumban megtekinteni. A 70 méter hosszú bayeux-i faliszőnyeg eredete nem tisztázott, de annyi biztos, hogy a 11. században készült, és később Franciaországba került, 1983 óta a Bayeux Múzeumban tekinthető meg.

Amikor évekkel ezelőtt felmerült a felbecsülhetetlen értékű kárpit kölcsönadása, az Insurance Times megvizsgálta a szőnyeg biztosításával kapcsolatos kérdéseket. A kérdést nemcsak az teszi bonyolulttá, hogy nehéz meghatározni az egyedi darab értékét, de az is, hogy a műkincspiac és biztosítása nem különösebben szigorúan szabályozott.

A híres kárpit mindössze kétszer hagyta el Bayeux városát

A szállítás idejére szóló, úgynevezett szögtől szögig biztosítás azt az időszakot fedezi, amíg a műtárgy az egyik intézménytől a másikig eljut. Ekkor azonban nagy szerepük van a szállítást végző specialistáknak, akiknek mindenre figyelniük kell, hogy az alkotás az út során ne károsodjon. A falikárpit mindössze kétszer hagyta el Bayeux városát, előbb a francia forradalom idején, amikor a királyi kalandok nem voltak divatban, másodszor pedig a második világháború alatt, amikor Heinrich Himmler utasítására Párizsba szállították, hogy felkészítsék arra, hogy Berlinbe vigyék.

Akkoriban a biztosítás kérdése aligha merült fel, most viszont ez fontos kérdés lehet, és a brit és a francia kormány várhatóan közösen állja majd. A brit kormány által működtetett kártérítési rendszer messze földön híres, és sokat segít abban, hogy az országban számos jelentős kiállítás megtekinthető viszonylag jutányos áron. 

A legnagyobb kitettséget azonban a szállítást végző magáncégek viselhetik, különösen, hogy a repülőtéren, a vámon vagy más esetekben a faliszőnyeg harmadik szereplők kezébe kerülhet, amikor a szállításért felelős elsődleges szereplő nincs az alkotás birtokában. A Swissair 111-es, New Yorkból Zürichbe tartó repülőgépének katasztrófája után a gépen található Picasso-kép egyik darabja előkerült, de egy kilogramm gyémánt és 5 kilogramm egyéb ékszer nem lett meg. Akkor a Lloyd’s biztosítói mintegy 300 millió dollárt fizettek ki, ám a bayeux-i faliszőnyeg bármilyen sérülése ennek a sokszorosára rúghat.