Szétszakadt a vállalati szféra

Miközben a nagy, az exportorientált, a külföldi tulajdonban lévő cégek már az unióban vannak, a vállalatok jókora rétege mindjobban lemarad - hangzott el a Magyar Tudományos Akadémia múlt hét végén Pécsett tartott konferenciáján. Török Ádám akadémikus a záróülésen kiemelte: ezen társaságok igazi gondja nem az eladósodás vagy a piacvesztés, hanem az elavult technológia, a megfelelő információk hiánya, a gyenge érdekérvényesítő képesség és a friss tőke elérhetetlensége. A felszólalók szerint a cégeknek nem támogatásra van szükségük, hanem korrekt közigazgatásra és stabil működési környezetre.

Chikán Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára - mintegy 1200 vállalatvezető véleményére alapozva - elmondta: a versenyképességben évek óta nincs lényeges fejlődés, s a mind bizonytalanabbnak ítélt működési környezetet éppen a nemzeti szinten befolyásolható tényezők rontják. Jóléti fordulat helyett az export ösztönzésére és az infrastruktúra fejlesztésére volna szükség Gulácsi Gábor, a Richter Gedeon Rt. vezérigazgató-helyettese szerint is.

A kétnapos rendezvény előadói úgy vélték: a jobban képzett munkaerő a jelenlegi infrastrukturális körülmények mellett képtelen a nyugati innovációs teljesítménnyel versenyre kelni, a képzetlen munkaerő bérköltségelőnye pedig egyre szerényebb. Ráadásul a szakmunkásképzés színvonala sem megfelelő.

Ilyen körülmények között politikusokat, hatóságokat, kutatókat és civil szervezeteket egyaránt összefogó kapcsolati hálók kiépítésére kellene koncentrálni. Nagy szükség volna egy forrásokat és határidőket tartalmazó nemzeti fejlesztési tervre is.

A kutatók szerint a kisvállalkozások fejlesztésére szánt programok a nyugati gyakorlattal szemben hiába ingyenesek, ha azok színvonala kétes, gyakorlati hasznuk pedig elenyésző. A cégek többsége egyáltalán nem készült fel az unió kihívásaira sem.

Bár a hazai vezetők képességei szerényen javultak, éppen a mind fontosabbá váló elemzőképesség, a kockázatvállalás és az informatikai ismeretek hiányoznak a leginkább. Ráadásul a vállalkozói lét sem túl vonzó: az emberek bizonytalannak ítélik ezt az életformát, mindezeken túl a társadalmi kép is igen kedvezőtlen.

Az uniós csatlakozás nyomán leginkább a híradástechnika, a műszergyártás és a járműgyártás teljesítménye növekedhet, de a vegyiparban is szerény bővülésre számíthatunk. Ugyanakkor az élelmiszer-, ital- és dohánygyártás kilátásai borúsak, a ruházati ágazatoknál pedig szinte bizonyosan további komoly visszaesésre kell számítanunk.