Nyersanyagcégek az élbolyban Oroszországban
Az orosz gazdaság húzóágazata továbbra is a nyersanyag-kitermelés, amelyen belül meghatározó szerepet játszik a kőolaj és a földgáz. Ezt támasztja alá, hogy a négyszáz legnagyobb vállalat kétharmada ipari vagy nyersanyag-kitermelő konglomerátum, és a húsz legnagyobb közül is hét kőolajszállító - derül ki a Handelsblatt kedden közzétett felméréséből.
A szektor erősödése nem meglepetés, hiszen az év eleje óta a világpiaci olajárak 59 százalékkal emelkedtek, így a Világbank adatai alapján az orosz GDP immár 25,2 százaléka származik szénhidrogénből. German Gref gazdasági miniszter nem számít a szektor részesedésének jelentős változására, ugyanakkor elismeri, hogy az állam egyre több vállalatban veti meg a lábát. A kormányzati vásárlásokkal párhuzamosan a Kreml befolyása alá vont cégek vezetését Putyin gyakran tölti meg saját bizalmasaival. Ráadásul az orosz igazgatótanácsnak sokkal nagyobb a befolyása a pénzáramlásokra és operatív döntésekre, mint a nyugat-európai felügyelőbizottságnak, ami szintén az elnök hatalmát növeli.
A teljes ipari termelés részarányát nehéz meghatározni. Habár a Goszkomsztat statisztikai hivatal a bruttó hazai össztermék mindössze 27 százalékára becsüli, a cégek kiegészítő szolgáltatásai miatt a tényleges ráta 45 és 50 százalék között lehet.
Az olaj- és gázszektor 29 és a kohászat 40 százalékos árbevétel-növekedését túlszárnyalták a bankok, biztosítók, informatikai szolgáltatók, üzletláncok és a telekommunikációs vállalatok, átlagosan 70 százalékkal. Ugyanakkor egyes folyamatok az egyoldalú orosz gazdaság diverzifikálódását mutatják. A gyümölcslevekben utazó Wimm-Bill-Dann felfutása és számos külföldi beruházás az élelmiszeripar fejlődését jelzi előre.
Az ország GDP-jének tavalyi 7 százalékos bővülésében a nagycégek játszották a döntő szerepet. A négyszáz legnagyobb cég árbevétele ugyanezen időszak alatt 25,8 százalékkal nőtt, amiből következik, hogy a kkv-k elenyésző mértékben járultak hozzá a növekedéshez. A nagyok dominanciáját mutatja: a kkv-k csak a GDP 13 százalékát adják, szemben az amerikai 51 és a német 56 százalékkal. Gref szerint egy szigorú kartelltörvény mozdíthatná ki a gazdaságot ebből az állapotból.
A Jukosszal a közelmúltban történtek hatására a vállalatok, ha tehetik, működésük során minimálisra csökkentik a nyilvánosságot. Az olajtársaság első orosz részvénytársaságként nyilvánosságra hozta tulajdonosai részesedését, ami megkönnyítette a hatóságok fellépését a céggel szemben. A Standard & Poor's szerint nem tudjuk, kik tartják ellenőrzés alatt az 50 legnagyobb orosz cég magánkézben lévő részének zömét.


