Jövőre 6-7 százalékos, vagyis a tervezett inflációt meghaladó mértékű áremelkedésre számítanak a hazai ingatlanfejlesztők az építőanyagoknál. Az építési telkekkel kapcsolatban még magasabb, 8 százalékos drágulást várnak, és az építési-szerelési tevékenységnél is 6 százalékos emelkedést vetítenek előre. Ezek öszszességében kínálati áraik emelésére késztethetik őket, ám vélhetően ezt nem teljesen hárítják át a vevőkre, mert a túlkínálat miatt már így is eladási gondokkal küszködnek.

Ezzel kapcsolatban a GKI Gazdaságkutató Rt. szakértői lapunknak nyilatkozva kifejtették: egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a fejlesztők. A lakásoknál az érvényesíthető árnövekedés alacsony, ráadásul csökkenő tendenciát mutat, a felhasználandó építőanyagoknál, illetve a fejlesztők által igénybe vett külső szolgáltatásoknál erőteljes drágulást kénytelenek elszenvedni. Nem nagyon nyugtathatja meg a fejlesztőket az sem, hogy a lakossági kereslet csökken (a GKI szerint a tavalyi harmadik negyedévi, 58 ezer háztartáshoz képest az idei utolsó előtti negyedévben csak 46 ezer háztartás készült lakásépítésre, -vásárlásra vagy -felújításra.) A megkezdett projekteket ugyanis többnyire szeretnék befejezni, még akkor is, ha tudják: jelentősen megnyúlhat az értékesítési idő.

Alátámasztotta ezt Mátyásné Benkő Erika, a Vegyépszer csoporthoz tartozó Paskál Park Rt. vezérigazgatója. A cég ugyan méreténél és hátterénél fogva jóval előnyösebb helyzetben van, mint sok vidéki és budapesti fejlesztő - és ugyanúgy kellemetlenül érinti az építőanyagok drágulása, mint minden érdekelt vállalatot -, de nem hárítja át az áremelkedést a vevőkre. Zuglói nagyberuházásánál az átlagár 310 ezer forint négyzetméterenként, s ezt nem szándékozik emelni. A vezérigazgató szerint saját eredményük terhére, illetve átszervezéssel igyekeznek megoldani ezt a problémát.

Arra a kérdésünkre, hogy az építőanyag-gyártókkal és -kereskedőkkel folytatott tárgyalásokon mivel érvelnek, kifejtette: "A partnereknek talán az a legfontosabb, hogy cégünk biztosan fizet, az építőiparban még mindig óriási a körbetartozás, ezért a gyártók és kereskedők is a stabil vásárlókat keresik." A vezető úgy látja, hogy az illetékemelkedés miatt az idén az év végén is sokan előbbre hozzák a lakásvásárlást, mint tavaly ilyenkor a hitelek várható szigorodása miatt. Az összes megvásárolt lakás volumene azonban várhatóan elmarad a tavaly év végitől.

Nem vár tavalyi rohamot Illy Péter, az Angyalföldi Lakásépítő Rt. vezérigazgatója. Mint mondta: inkább tájékozódó telefonokra, és nem vevőkre lehet számítani. Beruházóként ugyanakkor azt rögzítették, hogy a beépített eszközöknél növekvő hányadot képviselnek az importból származó termékek, s mivel a cég nem enged a műszaki tartalomból, ez is pluszteher számukra. Áthárítani azonban biztos nem fogja az építőanyag-költségeket, inkább arra törekszik, hogy minél nagyobb cégméretet érjen el, mert így csökkenhet az egy lakásra jutó központi költség. Legalább évi 800 lakást tart szükségesnek, hogy a piaci részesedés megmaradjon, és a profitráta ne apadjon túlzott mértékben - fűzte hozzá.

"Véleményem szerint az építőanyagok nem drágulnak; egyfelől mert a legfontosabbak vámmentesek, másfelől pedig mert az építkezések számának alakulása nem teszi várhatóvá az alapanyagok nyugat-európai áremelkedését. Azt gondolom azonban, hogy az építőipari munkások bére, illetve az építőipari cégek árrése bizonyos esetekben nőhet, és ez a körülmény megemelheti az új építésű lakások árát. Az Autóker, miközben arra törekszik, hogy lakásait a vásárlók számára kedvező áron értékesítse, standard árréssel az építkezéseiből profitot realizál, ezért amennyiben a jövőben a költségek emelkednek, azt az árak is szükségszerűen követik majd" - mondta Ehud Amir, a több ezer észak-pesti lakást építő Autóker Holding Rt. elnök-vezérigazgatója.

A KSH közelmúltban nyilvánosságra hozott összefoglalójából kiderül, hogy a lakásépítés nettó költségei az elmúlt négy évben folyamatosan növekedtek. Emelkedtek a bér- és az anyagköltségek, de 2001 második negyedétől a lakásépítési költségekben a bérköltségek emelkedésének van nagyobb szerepe.

1999-et tekintve bázisévnek a bérköltségek 2000-ben 14,7, 2001-ben 38,6 százalékkal, 2002-ben 48 és 2003-ban már közel 60 százalékkal nőttek. Az anyagköltségek 2000-ben 10,4, 2001-ben 16,9, 2002-ben 23,5, 2003-ban 25,7 százalékkal emelkedtek.