Minimálbér, garantált bérminimum 2026: megtörtént az áttörés, jön a végleges bejelentés, mennyivel emelik a fizetéseket jövőre – sokan meg fognak lepődni
„Jelentősen közeledtek az álláspontok, de abban maradtunk, hogy amíg kormány nem dönt a szociális hozzájárulási adó csökkentéséről, nem kommunikálunk konkrét számokról” – mondta a Világgazdaságnak Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek vezetője. Hétfőn összeült a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF), ahol a kormány képviseletében jelen volt Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár is. A téma természetesen a jövő évi minimálbér és garantált bérminimum emelésének mértéke volt.
Minimálbér 2026: mindenki számára vállalható kompromisszum született
Hetek óta folynak az egyeztetések a két oldal között. A mostani VKF-ülés előtt azt lehetett tudni a két oldal álláspontjáról, hogy míg a munkaadói oldal 6-8 százalék körüli, addig a munkavállalói oldal 10-12 százalékos minimálbér-emelésben gondolkodott. Czomba Sándor október 22-én úgy nyilatkozott, hogy „a kollektív bölcsesség, mint ahogy eddig is minden évben, most is működni fog”, ám elismerte: „kormányzati beavatkozás nélkül nagyon valószínű, hogy nem tudnak olyan számadathoz közelíteni, ami mindkét félnek megfelel”.
A szociális hozzájárulási adó (szocho) csökkentése azóta napirenden van, hogy kiderült, idén a gazdasági növekedés jóval alacsonyabb lesz a vártnál. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára szeptember végén lapunknak azt mondta, nem állnak fenn a hároméves bérmegállapodásban rögzített feltételek, ezért ha minden feltétel lejjebb zuhan, nem lehet reálisan azt várni, hogy jövőre 13 százalékkal emelkedjen a minimálbér, ahogy azt a tavalyi hároméves bérmegállapodás rögzítette.
Mészáros Melinda szavai szerint azonban mégis közel lehet a megállapodás, a VKF hétfői ülésén megfogalmazott javaslatokat mindkét oldal egyezteti a következő napokban a saját tagszervezeteivel.
Akkor fogunk visszatérni az asztalhoz, ha a hétfői javaslatok alapján a kormányzati oldal nyilatkozik arról, hogy a szociális hozzájárulási adó csökkentése megvalósulhat-e
– mondta a Liga vezetője. A helyzetet bonyolítja – tette hozzá –, hogy még adótörvényeket is kell módosítani, mindenesetre a kormány azt ígérte, ha november 12-ig nincs megállapodás sem minimálbérről, sem a szochóról, tehát kicsúsznak a határidőből, akkor a veszélyhelyzeti szabályok alapján is tudja ezt a kérdést kezelni, azaz még az idén életbe léphet a jogszabály.
Mészáros Melinda szerint mindkét bérelemről nagy vita volt, a nagyobb véleménykülönbség azonban érthető okokból a garantált bérminimum körül húzódott, mivel sokkal nagyobb kört érint, és jobban függ a piaci folyamatoktól.
A Liga vezetője arról is beszélt, hogy mindenki el akarta kerülni azt a helyzetet, hogy ne legyen megállapodás, annak hiányában ugyanis automatikus korrekció lép életbe, azaz az eltérés mértékével megegyező, tehát nem 13 százalékos, hanem 11,6 százalékos emelést kellene végrehajtaniuk. Ráadásul ha nincs minimálbér-megállapodás, akkor a garantált bérminimumról is nehezebben egyeztek volna meg.
Mészáros Melinda sokat sejtetően azt is megjegyezte, hogy a tavalyi számok tükrében még okozhatnak meglepetést.
„Komoly előrelépés történt a megállapodás irányába” – ezt Palkovics Imre, a Munkástanácsok Ország Szövetségének elnöke mondta lapunknak. Ő is arról számolt be, hogy a javaslatokat a tagszervezeteikkel együtt vitatják meg, ugyanakkor hozzátette, hogy minden szereplőnek megvan a maga hozzáadnivalója és áldozata a körvonalazódó egyezségben.
Bár konkrét számokról nem beszélt, elárulta, hogy nem olyan mértékben fog emelkedni a minimálbér 2026-ban, mint ahogy azt a tavalyi bérmegállapodás rögzítette, és amit a körülmények szerinte indokolnának. Azt viszont pozitív eredményként értékelte, hogy a garantált bérminimum esetében is korrektnek tűnő megállapodás formálódik.
Újdonság, hogy százalékos emelés helyett egy fix összegű nominális emelésben gondolkodnak, ami kezelhetőbb a vállalkozók és a szakszervezetek számára is. Bár a vártnál gyengébb gazdasági adatok miatt kellett újratárgyalni a tavalyi megállapodást, Palkovics Imre arra is felhívta a figyelmet, hogy még mindig pozitív tartományban van a gazdasági növekedés, igaz, csak 0,2 százalékos, ami így is 100 milliárd forint pluszbevételt jelent az országnak. A korábbi években, ami a GDP-ből való részesedét jelentette a munkavállalók és a munkaadók számára, ezek folyamatosan torzultak a tőke javára.
Vállalkozók: néhány hét, és lehet megállapodás
Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ-COOP Szövetség elnöke is megerősítette lapunknak, hogy közeledtek az álláspontok, és van esély rá, hogy rövid időn belül létrejöjjön a megállapodás, akár egy-másfél héten belül. „Nem mondom, hogy megállapodtunk, de eljutottunk egy bizonyos pontig. Minden tagszervezet otthon a saját testületeivel is meg kell hogy tárgyalja, és a kormánynak és rá kell néznie, hogy ebből megállapodás legyen.”
Fölösleges a kedélyeket bármiféle számok bejelentésével felborzolni
– fogalmazott Zs. Szőke Zoltán. Nagyon sok minden múlik a kormányon és a tagszervezeteken, ha egy nem fogadja el ezek közül, akkor kezdhetik az egészet elölről.
Arra is rámutatott, hogy érthető az, hogy a nagyobb figyelem a minimálbér-emelés mértékét övezi, de ez mindössze 200 ezer főt érint, a fajsúlyosabb kérdés a garantált bérminimum. „Rég nem hiszem, hogy egy vállalati bérmegállapodásnál a minimálbér emeléséből indulnak ki, sokkal fontosabb a garantált bérminimum összege, sokkal több embert érint” – mondta az ÁFEOSZ-COOP Szövetség elnöke, aki azt is elárulta, hogy emiatt engedékenyebbek voltak a minimálbérügyben.
Amellett érvelt, hogy a garantált bérminimum jobban kötődik a gazdaság állapotához, amiről azt mondta, látják, hogy nehéz a gazdasági helyzet. Kiemelte, hogy a kereskedelmet különösen sújtják az inflációellenes kormányzati intézkedések, mint az árrésstopok.
A gyengébb GDP-adat a tavalyi megállapodást is keresztülhúzta
A minimálbér újratárgyalására azért van szükség, mert hiába kötöttek tavaly hároméves bérmegállapodást a munkaadók és a szakszervezetek, már tavasszal világossá vált, hogy a megállapodás nem tartható fenn. A vártnál gyengébb gazdasági növekedés és magasabb infláció miatt ugyanis a makropálya is gyökeresen megváltozott, emiatt a vállalkozók is kényelmetlen helyzetbe kerültek. Emellett a tavalyi béralku is tartalmazott egy korrekciós mechanizmust, amely lehetővé teszi, hogy bizonyos esetekben újratárgyalják a megállapodást. Ha az egyes gazdasági mutatók (GDP, bruttó átlagkereset, infláció) összesített mértéke eltér a megállapodásban rögzített értékektől pozitív vagy negatív irányban 1 százalékkal, akkor a VKF tagjainak újra kell tárgyalniuk a minimálbért.
Márpedig ez a helyzet áll fenn.
A kormány eredetileg 3,2 százalékos inflációval és 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel tervezett, és erre épült maga a bérmegállapodás is. Ehhez képest idén 4,7 százalékos inflációval számolnak, és 1 százalékos növekedést vár, sőt, a jegybank ennél is pesszimistább. A szeptemberi inflációs jelentésében a Magyar Nemzeti Bank 0,6 százalékos GDP-növekedés jelzett, így összegészében az eltérés a mutatókban 1,4 százalék körül lehet, tehát a munkáltatói oldal joggal mondhatja, hogy nem állnak fenn azok a feltételek, amelyek indokolnák, hogy jövőre 13 százalékkal emelkedjen a legkisebb kötelező munkabér összege.
A kormány a gordiuszi csomót a szocho csökkentésével tervezi átvágni, ami jövőre várhatóan 1 százalékkal mérséklődhet. Annak ellenére, hogy első látásra nem nagy vállalásnak tűnik, a költségvetésnek annál nagyobb teher, körülbelül mintegy 200 milliárd forint kiesést jelenthet a 2026-os büdzsének. Nem először nyúl a szocho csökkentéséhez a kormány, a 2016-os bérmegállapodásnak is szintén része volt az adókulcs csökkentése. Az akkori 27 százalékról egészen 13 százalékig csökkentette, aminek óriási szerepe volt abban, hogy a bérfelzárkózás úgy tudott dinamikus maradni, hogy közben a vállalkozók ki tudták gazdálkodni a megemelkedett bérköltségeket.
Ennyi lehet a minimálbér és a garantált bérminimum 2026-ban
A tavalyi bérmegállapodás 2016 után lett ismét többéves, aminek megfelelően
- idén január elsejétől a minimálbér 9 százalékkal, bruttó 290 800 forintra emelkedett,
- 2026-ban további 13 százalékkal bruttó 328 600 forintra,
- 2027-ben pedig további 14 százalékkal, 374 600 forintra emelkedne.
Mivel az emelés mértéke várhatóan elmarad ettől, jó eséllyel 11-12 százalékkal nőhet 2026-ban, ebben az esetben 325 696 forint lenne. A garantált bérminimum szinte biztosan ennél kisebb mértékben emelkedik. Jelenleg ennek összege bruttó 348 800, így 9 százalékos emeléssel 380 192 forint lehet.
Azt is megtudtuk, hogy a bérpálya biztosan módosulni fog, mivel a mostani bérmegállapodás miatt a 2027-es minimálbér-emelés mértékéről is újra kell tárgyalniuk jövőre a feleknek.
