Eltűnő akadályok Szlovákiában
Noha a közép-európai ingatlanpiacok nyitottak a külföldi tőke számára, a jogi környezet még korántsem teljesen kiforrott, és a fejlesztőknek, befektetőknek számos megoldatlan kérdéssel kell számolniuk - hangsúlyozta lapunk kérdésére dr. Kővári Judit, a Salans budapesti irodája, a Szabó Kővári Tercsák és Társai Ügyvédi Iroda ingatlanjogi vezetője.
Az EU-csatlakozást követően jelentősen változtak a külföldiek ingatlanszerzésére vonatkozó szabályok. Ma a külföldiek gyakorlatilag korlátozás nélkül vásárolhatnak ingatlant Szlovákiában, jelentős megszorítások - a magyar szabályokhoz hasonlóan - a mezőgazdasági földek, továbbá az erdők megszerzése tekintetében élnek tovább a hétéves türelmi időszakban. Éppen ezen ingatlanoknál figyelemmel kell lenni arra is, hogy bár az államosított, kisajátított mezőgazdasági földek és erdők korábbi tulajdonosai jóvátételi igényt 2005. január 1-jétől már nem érvényesíthetnek, a korábban benyújtott igények elbírálása még folyamatban lehet, és ez tovább korlátozhatja ezen ingatlanok megszerzését - derül ki a Salans legutóbbi hírleveléből.
Szlovákiában az elmúlt évek adóreformjai következtében már korábban megszűnt az örökösödési és ajándékozási illeték, 2005. január 1-jétől pedig nem kell ingatlanátruházási illetéket sem fizetni. Dr. Kővári Judit szerint ez tovább segíti az ingatlan-tranzakciók növekedését, szemben a magyarországi helyzettel, ahol a magas vagyonátruházási illeték miatt a nagy értékű ingatlanprojektek értékesítése szinte kizárólag úgynevezett "share deal"-ek útján történik, amikor is magát az ingatlant tartó társaságot adják el.
A szlovák törvényhozás jelentősen egyszerűsítette az ipari parkok fejlesztésénél követendő eljárást. A 2004-ben elfogadott törvénymódosítás értelmében már bármely ingatlanfejlesztő önállóan is alapíthat ipari parkot, egyszerűsödött az alapítás engedélyezési eljárása, és csökkentek az alapítási költségek.
A szakértő fontosnak tartotta megemlíteni, hogy az ingatlanszektort is érintő, kedvező változások léptek életbe Szlovákia EU-csatlakozását követően a versenyjog területén is. Túl azon, hogy a tranzakciók már európai szinten is megmérettetnek, az összefonódásoknál vizsgálandó helyi értékhatárok is magasabbak lettek, módosultak a piaci részesedés kritériumai és változott a versenyjogi hatóság eljárása is.
Az 1993-ban elfogadott lakás célú és nem lakás célú ingatlanokra vonatkozó törvény tavaly elfogadott módosítása szerint a lakás vagy a nem lakás célú ingatlan eladása előtt igazolni kell, hogy az eladónak nincs semmilyen, a lakásra vonatkozó tartozása. Ezt a nyilatkozatot a lakásszövetkezet adja ki, de a módosításban nem jelöltek meg határidőt. Azt sem fogalmazták bele, hogy automatikusan kiadottnak tekintik-e az igazolást abban az esetben, ha a szövetkezet nem ad ki ilyen igazolást egy bizonyos időszak alatt. Ez a bizonytalanság jelentősen elhúzhatja a tranzakciókat, mivel az ilyen nyilatkozat híján megszületett szerződések érvénytelenek. (VG)
