Kihirdették: ez az Orbán-kormány búcsúajándéka a magyaroknak, mostantól a Tiszán múlik minden – megjelent a rendelet
Egy hétévégn megjelent kormányrendelet alapján meghosszabbítják a kamatstopot, az árrésstopot és az üzemanyagok jövedéki adójának csökkentését. Sőt nem is a korábban látott meghosszabbításról beszélhetünk, hiszen ezen intézkedéseknél a végső lejárati idő nem eltolódott, hanem végleg kikerült a szabályok közül.

Ezzel a lépéssel ezen intézkedések az elkövetkező átmeneti időszakban velünk maradhatnak, majd az új kormány dönthet a végleges sorsukról.
Orbán Viktor: ez a kormány búcsúajándéka a magyaroknak
Egy péntekről szombatra megjelent kormányrendelet a közeljövőben lejáró árrésstopok és a kamatstop intézkedésének meghosszabbításáról szól. A Bankmonitor elemzésében arra hívja fel a figyelmet, hogy
- kamatstop a korábban hatályos szabályok alapján 2026. június 30-ig tartott volna. A végső lejárati határidő kikerült a szabályok közül.
- Az élelmiszerek és a drogériai termékek árrésstopja a korábbi szabályok alapján 2026. május 31-ig tartott volna. Az ide vonatkozó előírások közül is kikerült a végső lejárati idő.
- A védett üzemanyagárak érdekében bevezetett üzemanyagokat terhelő jövedéki adócsökkentés az eredeti szabályok alapján május elsejéig volt érvényben. Ez a határidő kikerült az új jogszabálymódosítással.
Gyakorlatilag ezzel biztosítottnak tekinthető, hogy a mostani átmeneti időszakban nem járnak le ezek az intézkedések. Így az új kormány megalakulásáig nem emelkedhet az érintett családok törlesztőrészlete, illetve az érintett termékek ára, ezáltal a teljes inflációs szint sem.
Vagyis az árrésstopok és a kamatstop sorsáról majd az új Tisza kormány dönthet. Előbbiek kapcsán Kármán Andrástól, leendő pénzügyminisztertől tudjuk, hogy ezeket még egyszer meg akarták ők is hosszabbítani, de aztán fokozatosan ki fogják vezetni a rendszerből.
Utóbbiról viszont már sokkal kevesebb információval rendelkezünk, hogy mit terveznek vele a jövőben, ezért is érdemes külön is megvizsgálni a jelentőségét.
Miért fontnos a kamatstop?
A kamatstopot a 2021-2022-es gazdasági helyzet hívta életre. Az emelkedő árak, az infláció és általános pénzpiaci hozamkörnyezet miatt a gyakrabban változó kamatozású lakáshitelek kamata, törlesztőrészlete érdemben emelkedésnek indult volna.
A kamatstop az ilyen kölcsönnel rendelkező családokat védte, védi meg a törlesztőrészlet emelkedésétől. Gyakorlatilag az intézkedés korlátozza a kamatemelkedést, így pedig a törlesztőrészletek sem szaladhatnak el.
2022 januárjától a referencia-kamatlábhoz kötött – jellemzően ez a referencia a BUBOR (Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb) – kamatozású fogyasztói jelzáloghiteleket védte a kamatemelkedéstől. Ezen kölcsönök a legsérülékenyebbek, hiszen a kamat 3, 6, vagy 12 havonta módosulhat.
Vagyis egy negatív gazdasági hatás igen gyorsan begyűrűzhet az ilyen hitelek kamatába. Később, 2022. november elsejétől kiterjesztették az intézkedést a legfeljebb 5 éves kamatperiódusú jelzáloghitelekre is. Így a 3, 4 és 5 évente módosuló kölcsönök is védve vannak a nagyobb kamatemelkedéstől.
Ráadásul a jelzáloghitelek mellett a lízingszerződéseket is védi a kamatstop. Jelenleg a 3 havi BUBOR értéke 6,25 százalék, vagyis még mindig 4,23 százalékponttal kisebb kamatot kell fizetni az érintett adósoknak.
Fontos hangsúlyozni, hogy a meg nem fizetett törlesztőt nem teszik félre, nem kell utólag rendezni. Az a bankok bevételét, nyereségét csökkenti.
Az MNB Pénzügyi stabilitási jelentése alapján 2025 közepén mintegy 241 ezer szerződést (943 milliárd forint) védett az kamatstop, amelyek közül 21 ezer esetében okozhatna gondot az intézkedés kivezetése. Ez a teljes jelzáloghitel-állomány 3 százaléka.
A kamatstopnak negatív hatásai közé a kevésbé hatékonnyá monetáris politikát szokták sorolni. Ez lényegében azt jelenti, hogy az MNB kamatdöntései csak részben, torzan csapódnak le a gazdaságba. A bankszektornak veszteséget jelent, amit a pénzintézetek megpróbálhatnak akár más oldalról visszahozni.
Az, hogy a májusban felálló Tisza-kormány, mihez kezd az Orbán-kormány búcsúajándékával, már egyedül Magyar Péteréken múlik. Ki fog derülni, hogy mely tényezőket veszik figyelembe inkább, amikor a kamatstop későbbi sorsáról döntést hoznak.


