Kihirdették: ez az Orbán-kormány búcsúajándéka a magyaroknak, mostantól a Tiszán múlik minden – megjelent a rendelet
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságEgy hétvégén megjelent kormányrendelet alapján meghosszabbítják a kamatstopot, az árrésstopot és az üzemanyagok jövedéki adójának csökkentését. Sőt nem is a korábban látott meghosszabbításról beszélhetünk, hiszen ezen intézkedéseknél a végső lejárati idő nem eltolódott, hanem végleg kikerült a szabályok közül.

Ezzel a lépéssel ezen intézkedések az elkövetkező átmeneti időszakban velünk maradhatnak, majd az új kormány dönthet a végleges sorsukról.
Orbán Viktor: ez a kormány búcsúajándéka a magyaroknak
Egy péntekről szombatra megjelent kormányrendelet a közeljövőben lejáró árrésstopok és a kamatstop intézkedésének meghosszabbításáról szól. A Bankmonitor elemzésében arra hívja fel a figyelmet, hogy
- kamatstop a korábban hatályos szabályok alapján 2026. június 30-ig tartott volna. A végső lejárati határidő kikerült a szabályok közül.
- Az élelmiszerek és a drogériai termékek árrésstopja a korábbi szabályok alapján 2026. május 31-ig tartott volna. Az ide vonatkozó előírások közül is kikerült a végső lejárati idő.
- A védett üzemanyagárak érdekében bevezetett üzemanyagokat terhelő jövedékiadó-csökkentés az eredeti szabályok alapján május elsejéig volt érvényben. Ez a határidő kikerült az új jogszabály-módosítással.
Gyakorlatilag ezzel biztosítottnak tekinthető, hogy a mostani átmeneti időszakban nem járnak le ezek az intézkedések. Így az új kormány megalakulásáig nem emelkedhet az érintett családok törlesztőrészlete, illetve az érintett termékek ára, ezáltal a teljes inflációs szint sem.
Vagyis az árrésstopok és a kamatstop sorsáról majd az új Tisza-kormány dönthet. Előbbiek kapcsán Kármán Andrástól, leendő pénzügyminisztertől tudjuk, hogy ezeket még egyszer meg akarták ők is hosszabbítani, de aztán fokozatosan ki fogják vezetni a rendszerből.
Utóbbiról viszont már sokkal kevesebb információval rendelkezünk, hogy mit terveznek vele a jövőben, ezért is érdemes külön is megvizsgálni a jelentőségét.
Miért fontnos a kamatstop?
A kamatstopot a 2021–2022-es gazdasági helyzet hívta életre. Az emelkedő árak, az infláció és általános pénzpiaci hozamkörnyezet miatt a gyakrabban változó kamatozású lakáshitelek kamata, törlesztőrészlete érdemben emelkedésnek indult volna.
A kamatstop az ilyen kölcsönnel rendelkező családokat védte, védi meg a törlesztőrészlet emelkedésétől. Gyakorlatilag az intézkedés korlátozza a kamatemelkedést, így pedig a törlesztőrészletek sem szaladhatnak el.
2022 januárjától a referencia-kamatlábhoz kötött – jellemzően ez a referencia a Bubor- (Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb) – kamatozású fogyasztói jelzáloghiteleket védte a kamatemelkedéstől. Ezen kölcsönök a legsérülékenyebbek, hiszen a kamat 3, 6 vagy 12 havonta módosulhat.
Vagyis egy negatív gazdasági hatás igen gyorsan begyűrűzhet az ilyen hitelek kamatába. Később, 2022. november elsejétől kiterjesztették az intézkedést a legfeljebb 5 éves kamatperiódusú jelzáloghitelekre is. Így a 3, 4 és 5 évente módosuló kölcsönök is védve vannak a nagyobb kamatemelkedéstől.
Ráadásul a jelzáloghitelek mellett a lízingszerződéseket is védi a kamatstop. Jelenleg a 3 havi Bubor értéke 6,25 százalék, vagyis még mindig 4,23 százalékponttal kisebb kamatot kell fizetniük az érintett adósoknak.
Fontos hangsúlyozni, hogy a meg nem fizetett törlesztőt nem teszik félre, nem kell utólag rendezni. Az a bankok bevételét, nyereségét csökkenti.
Az MNB Pénzügyi stabilitási jelentése alapján 2025 közepén mintegy 241 ezer szerződést (943 milliárd forint) védett a kamatstop, amelyek közül 21 ezer esetében okozhatna gondot az intézkedés kivezetése. Ez a teljes jelzáloghitel-állomány 3 százaléka.
A kamatstopnak negatív hatásai közé a kevésbé hatékony monetáris politikát szokták sorolni. Ez lényegében azt jelenti, hogy az MNB kamatdöntései csak részben, torzan csapódnak le a gazdaságban. A bankszektornak veszteséget okoz, amit a pénzintézetek megpróbálhatnak akár más oldalról visszahozni.
Az, hogy a májusban felálló Tisza-kormány mihez kezd az Orbán-kormány búcsúajándékával, már egyedül Magyar Péteréken múlik. Ki fog derülni, hogy mely tényezőket veszik figyelembe inkább, amikor a kamatstop későbbi sorsáról döntést hoznak.


