Méltányos bérletidíj-emelés
Az elmúlt egy évben bár volt arra példa, hogy a budapesti önkormányzatok indoklás nélkül felmondták a bérleti szerződést, ez nem volt tömeges jelenség. Annál inkább jellemző volt a bérleti díjak emelése. A Magyar Vendéglátók Iparszövetsége nem tud arról, hogy vendéglőket kiköltöztettek volna. E lehetőség a vendéglősök számára egyébként nagy veszély, hiszen egy üzlet berendezése nemritkán több tíz, esetleg száz milliós befektetést is jelent. Az iparszövetség elnöke, Háber Tamás úgy látja, az önkormányzatok rájöttek: folyamatosan romlik a vállalkozások helyzete, így jó megbecsülni a több éve biztosan fizető vendéglősöket.
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) adatai szerint országosan 80-100 ezer főt, míg a fővárosban 25-30 ezer (ezen belül a belvárosban 600-640) vállalkozót érint ez a szabályozás. Ezek között igen jelentős számban találhatók vendéglők.
A törvény adta lehetőséggel élt a IX. kerületi önkormányzat is, és így tudta rendezni a Ráday utcában lévő huszonhat vendéglőjének sorsát. Az üzlethelyiségeket bérlő s azt továbbadó Gastorg Rt. - amellyel évek óta volt vitája az önkormányzatnak - bérleti jogát 2004 tavaszán mondta fel egyéves türelmi idővel az önkormányzat - tájékoztatott Gegesy Ferenc polgármester. A felmondás március 31-én lejár, ám ezt követően az önkormányzat meg kíván állapodni a Gastorg bérlőivel, így a folyamatos üzemelést az érintett vendéglőkben, egyéb szórakozóhelyeken biztosítani lehet. Az illetékes vendéglősök nem kívántak az ügyben megszólalni.
A Gastorggal szemben egyébként az önkormányzat 270 millió forint bevételelmaradást és 170 millió forint kamatot peres úton kíván érvényesíteni. Bérletidíj-emelésre az elmúlt 1,5-2 éven belül szükség volt a kerületben - véli a polgármester -, ám ennek mértéke nem mondható jelentősnek.
A tapasztalatok alapján úgy tűnik, a belvárosban is sikerül rendezni az üzlethelyiségek sorsát, ahol az összes bérlemény mintegy 15 százaléka vendéglátóhely. Mint Steiner Pál polgármester mondta, egyoldalú felmondási joggal nem éltek, ám 30-40 közöttire tehető azoknak a bérlőiknek a száma, akikkel a korábbi években számos gond volt, így tőlük közös megegyezéssel megváltak. Sem a vendéglőknek, sem más vállalkozásoknak nem kell attól tartani, hogy külföldi cégek magasabb bérleti díjért elviszik az üzlethelyiségeket. (A belvárosban a forgalmi érték százalékában határozzák meg a bérleti díjat.) Ilyen ok miatt egyetlen esetben sem mondtak fel. Mint a polgármester mondta, náluk még egy külföldi cég sem jelentkezett, nem érdeklődött olyan céllal, hogy vendéglőt nyisson. Ugyanakkor a Magyar Vendéglátók Iparszövetségét már felkeresték osztrák és spanyol cégek, s képviselőik a magyar lehetőségekről kívántak tájékozódni - mondta Háber Tamás, a szervezet elnöke.
A belvárosi önkormányzat egyébként kidolgozott egy 15 évre szóló - s további 15 évre meghosszabbítható - bérleti konstrukciót, amellyel biztonságos feltételeket kíván ajánlani a vállalkozásoknak. Már több szerződés megkötéséről tárgyalnak - tájékoztatott Steiner Pál.
