A zsibbadás és hányinger szélütést jelezhet

 Évente 18 ezren halnak meg stroke (agyi érkatasztrófa, szélütés) miatt hazánkban, közülük minden negyedik 60 évesnél fiatalabb. Hasonlóan rossz a helyzet az Európai Unió országaiban is, ezért készítette el három évvel ezelőtt tíz pontos akciótervét és nevezte ki május 10-ét a stroke megelőzés napjának az Európa Parlament. A kontinens harmadik leggyakoribb betegsége ellen föl lehet venni a harcot - állítja Csiba László, a Magyar Stroke Társaság elnöke. A professzor ezek között említette a betegség életmóddal összefüggő kockázatainak elkerülését: a dohányzást, a mértéktelen alkohol fogyasztást, a mozgásszegény, ám stresszes életvitelt. S hihetetlen, de a kezeletlen magas vérnyomás a stroke-betegségek kétharmadáért felelős, ami ugyancsak karban tarható. Ezért hirdette meg több magyar orvostudományi társaság az élni 140/90-es vérnyomással mozgalmat, aminek elérésében a legtöbbet a háziorvosok tehetnek. Szükség van az emberek ismereteinek gyarapítására is. Csak kevesen tudják ugyanis, hogy a szélütés legtöbbször a hétvégéken következik be, ám valójában nem akkor kezdődik. A hét közben jelentkező zsibbadás, hányinger, nyelészavar a betegség első tünete. Szakemberek szerint a stroke betegséget akkor lehet eredményesen kezelni, ha a beteg az észlelést követő három órán belül megfelelő kezelést kap. Ez a túlélési esély mellett meghatározza a későbbi sorsát, megelőzheti az esetleges lebénulást. Ám ahhoz, hogy a betegek időben kerüljenek a megfelelő gyógyintézménybe, 25, speciálisan felszerelt stroke központra lenne szükség Magyarországon, ahol azonnal computeres tomográf vizsgálatot végezhetnének és megkezdhetnék a szükséges gyógyszeres kezelést. E helyett mindössze hat-hét ilyen intézmény van annak ellenére, hogy közel 30 hirdeti magát alkalmasnak.