Többfrontos összecsapás a kormány és az orvosi kamara között

Több vitás kérdésben is összecsapni látszik a Magyar Orvosi Kamara és a kormány. A MOK ugyanis ellenzi a kabinet részéről felmerülő utólagos tandíjat, vagyis azt, hogy a diák, elhelyezkedése és egy bizonyos jövedelmi szint elérése után képzési költségének egy részét visszatérítse az államnak.
Egy orvosi diploma ugyanis a legdrágábbak között van: mintegy hétmillió forintba kerül az adófizetőknek. A jelenlegi bérek mellett ugyanakkor egy-egy gyógyító fizetése 24-25 év alatt érné el azt az összeget, amelyből már el kell kezdeni a törlesztést – nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Gyenes Géza, a Magyar Orvosi Kamara főtitkára. Mint mondta, ekkorára még egy több szakvizsgás intézetvezető professzor járandósága sem rúg.
A MOK szerint az utólagos tandíj nem jelentene megoldást az orvosutánpótlás kérdésére, csak a külföldön munkát vállaló – így az összeget néhány év alatt visszafizető – gyógyítók számát növelné. A Magyar Rezidens Szövetség szintén tiltakozni fog, és egyetért a kamarával: az utólagos tandíj serkentené az orvosok külföldi munkavállalását. Az orvosi egyetemekre járók 65 százaléka fontolgatja a külföldre távozást, az pedig, hogy már most tíz-tizenöt százalékos orvoshiány van, régóta ismert.
A Népszabadság pedig arról adott hírt, hogy az orvosi kamara ellenzi a művi meddővé tétel szinte korlátlan engedélyezését, ami az Alkotmánybíróság tavaly októberi határozata alapján valósulhat meg.
Az AB álláspontja szerint sem népesedéspolitikai szempontok, sem az állam egészségvédelmi kötelessége nem teszi alkotmányosan elfogadhatóvá, hogy a törvény a vér szerinti gyermekek számától tegye függővé az önrendelkezési jog gyakorlását. Az alkotmánybírák utaltak az emberi méltósághoz való jogra, mivel szerintük a korlátozás a tájékozott és felelősségteljes, döntésre képes ember saját teste és sorsa feletti rendelkezési jogát sértette. Júliustól tehát mindenki, aki betöltötte a 18. életévét, szabadon dönthet e kérdésben.
Rácz Jenő egészségügyi miniszter szerint értelmetlen és érthetetlen a MOK tiltakozása, hiszen az AB döntése mindenkire nézve kötelező, és a helyzet nem hasonlítható az abortuszhoz: a művi meddővé tételt nem lehet lelkiismereti kérdésként kezelni. Ebben az esetben ugyanis az orvos, ha úgy gondolja, bármilyen beavatkozást megtagadhatna.
Éger István a MOK elnöke úgy véli, az orvosok a gyógyításra és a betegségek megelőzésére esküdtek fel, és nem "csonkításra". Úgy látja, korántsem biztos, hogy egy tizennyolc éves ember tudatában van annak, hogy döntése egy életre szól. Éger szerint, ha nem lesz új szabályozás, amelynek lehetőségét az AB nyitva hagyta, könnyen megeshet, hogy orvosok vagy kórházak megtagadják az ilyen műtétek elvégzését.
A tb továbbra sem finanszírozza a művi meddővé tételt, csak abban az esetben, ha annak egészségügyi okai vannak.
A tisztánlátás kedvéért érdemes megjegyezni, hogy a Magyar Hírlap tegnapi híre szerint évente száznál kevesebb művi meddővé tételt hajtanak végre az orvosok. A félelmek szerint ez a szám meg is ötszöröződhet az AB döntése következtében. VGO