Az egészség kiváló befektetés

Az elöregedés hatására 2050-re a legtöbb EU-tagállamban egy-két százalékkal nő az egészségügyi kiadások mértéke – jósolja az Európai Bizottság. Hazánkban a GDP jelenlegi 5,5 százalékáról 6,5-re nő a mérték. Ezért fontos, hogy az egészségügyre fordított pénzt ne kiadásnak, hanem befektetésnek tartsuk. A modern gazdaságban a legfontosabb termelési tényező a humánerőforrás, így az egészségügyi ráfordítás a legfőbb termelési beruházás.

Az Európai Bizottság egy korábbi tanulmányában megállapította, hogy minél egészségesebb a népesség, annál magasabb a foglalkoztatottsági ráta, az átlagjövedelem, a befizetett adó, tehát az államháztartásnak is megtérül a racionális mértékű egészségügyi kiadás. A Barcelonai Egyetem kutatói azt mutatták ki, hogy az egészségügyi kiadások 16–27 százalékban járulnak hozzá a GDP-növekedéshez, míg az oktatásra fordított költségvetési pénz három százalékot eredményez.

Fontos a betegségek megelőzése. Az unió bizottsága szerint az első számú halálokként ismert szív- és érrendszeri betegségek évente 135 milliárd euróba kerülnek az EU-ban, vagyis az uniós GDP három százalékát viszik el. A teljes egészségügyi kiadás két–nyolc százaléka megspórolható lenne a betegség csupán egyik kockázatának leküzdésével: az elhízás önmagában 70–150 milliárd euró közötti költséget generál évente.

A betegségek kezelése össztársadalmi szinten nálunk is sokkal többe kerül, mint a megelőzés. A magyarok átlagosan életévük 13 százalékát, vagyis minden nyolcadik esztendőt betegen élik. Minden ötödik honfitársunk tartósan beteg vagy fogyatékos. A magyar népesség egészségi állapota lényegesen rosszabb, mint azt az ország gazdasági-társadalmi fejlettsége indokolná. Lemaradásunk mögött jelentős részben az egészségtelen életmód és az egészségügyi ellátórendszer szerkezeti problémái állnak, emiatt 2004-ben 946 milliárd forintnyi GDP-veszteség keletkezett – derül ki a második Nemzeti fejlesztési terv helyzetértékeléséből.