Harc az orosz és kínai kalózfilmek ellen

Oroszországban és Kínában mérne csapást a kalózfilmek terjesztőire az EU, az USA-val összefogva. A két fél cselekvési terve elsősorban határőrizeti és vámügyi kérdésekre koncentrál, de az elképzelések között szerepel, hogy a fővárosokban olyan szellemitulajdon-védelmi hálózatot állítsanak fel, amelyek az információcsere elősegítésében, oktatási és technikai segítségnyújtási programokban vállalnának szerepet. Kína és Oroszország mellett Latin-Amerika és a Közel-Kelet szerzői jogsértések által legveszélyeztetettebb területeire is összpontosítanának.
Oroszország jelenti a legnagyobb veszélyt a film- és a szoftveriparra egyaránt, mivel ott 2005-ben 81 százalékos volt a kalózfilmek és 85 százalékos a kalózszoftverek aránya. Az EU szerint a legnagyobb probléma, hogy a hatóságok nem tesznek lépéseket a kalózkodás csökkentése érdekében, és büntetlenül működhetnek olyan honlapok, amelyekről bárki letöltheti a kínált filmeket, zenéket, szoftvereket minimális összegért, s ez az európai és amerikai filmipart és -kereskedelmet is jelentősen károsítja.
A hollywoodi stúdiók például több mint hatmilliárd dolláros kárt szenvedtek el az illegális terjesztés miatt 2005-ben a Motion Pictures Association of America (MPAA) adatai szerint. Az összes kárból 1,3 milliárd az Egyesült Államokban, a maradék 4,8 milliárd fele pedig Európában keletkezett. A legnagyobb kiesés (2,3 milliárd dollár) az illegális internetes le- és feltöltéseknek köszönhető, de jelentős károkat okoznak a kalózmásolatok is. VG

Forgalomkiesés

Magyarországon is egyre drasztikusabb méreteket ölt a kalózkodás. Az Audiovizuális Művek Szerzői Jogait Védő Közcélú Alapítvány (ASVA) felmérése szerint tavaly a filmipar hatmilliárd forint forgalomtól esett el emiatt. Az ASVA becslése szerint tízből kilenc letöltés illegális, tíz DVD-ből hét nem eredeti, a rendőrség pedig az eseteknek csak a 10-15 százalékát deríti fel.