Futótűzként terjed Magyarországon a calici-vírus

A gyomor nyálkahártyáját megtámadó calici vírus tegnapig a fővárosban 173, a Győr közeli Nyúlban pedig 70 megbetegedést okozott az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) tájékoztatása szerint.

A Semmelweis Egyetem Kútvölgyi Klinikáján 89, a Jahn Ferenc Kórházban 48, a János Kórházban 31, az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézetben (ORFI) pedig öt beteget kezelnek a hasmenéses, hányásos tünetekkel járó betegséggel, Nyúlban pedig 70-en fertőződtek meg.
Bujdosó László országos tisztifőorvos korábban úgy fogalmazott: „enterális tünetekkel (hányinger, hányás, hasmenés) zajló esethalmozódás van” a Kútvölgyi kórházban.

Molnár Kornélia, a tisztifőorvos helyettese viszont tegnap reggel már kijelentette: „járványos mérteket öltött a vírusfertőzés” a főváros Kútvölgyi Klinikáján, a Szent János Kórházban, a Jahn Ferenc Kórházban, valamint a Győr közeli Nyúl községben is.

Az ORFI kivételével valamennyi érintett intézményben betegfelvételi tilalom van érvényben, így a János Kórház belgyógyászati osztályán, a Jahn Ferenc Kórház krónikus belgyógyászati osztályán, továbbá az intenzív osztály kivételével a Kútvölgyi kórház valamennyi osztályán. A látogatási tilalomról a kórházak saját hatáskörükben döntenek. „A felvételi zárlat az utolsó beteg észlelésétől számított hetedik napig tart. A zárlatot a jelenleg is folyó vizsgálatok eredményeinek függvényében oldják fel, ez akár egy hét is lehet” – mondta Jakab Dezső, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat fővárosi intézetének járványügyi főosztályvezetője.

A kórházi járványok egyébként nem ritkák. 2003-ban például 72 gyomor- vagy bélgyulladást okozó járvány okozott tömeges megbetegedéseket kórházakban – közülük 40 calicivírus-járvány volt. Akkor összesen 1013 megbetegedést okozott (81 százalékban az ápoltak, 19 százalékban az orvosok és a nővérek kapták el a vírust). A calicivírus-járványok egyébként leggyakrabban belgyógyászati, krónikus, pszichiátriai, rehabilitációs és ápolási osztályokon alakulnak ki.

A vírus egyébként nem csak a kórházakban, hanem a lakosság körében is okoz megbetegedéseket. Ha vizsgálatot rendelnének el az országban, valószínűleg több fertőzöttet találnának, mivel a calici vírus zárt közösségekben. A hányás és a hasmenés okozta kiszáradás miatt a kisgyermekekre és a legyengült szervezetű idős krónikus betegekre veszélyes lehet a fertőzés.

Berencsi György, az Országos Epidemiológiai Központ osztályvezető főorvosa elmondta: a „gyomornyálkahártyát meghámozó” kórokozó – amely 40 millió éve jelen van az egész világon – egyedülálló tulajdonsága ellenállóképessége: a kilincsen, a vécédeszkán akár egy hétig is életben marad. Az emberi szervezetbe kerülve szinte azonnal szaporodni kezd, így a betegség igen gyorsan jelentkezik, a lappangási idő néhány órától két napig tarthat. Mivel egészen a vastagbélig elterjed, a gyomorbél-gyulladást okozó vírus az elpusztított sejtekkel együtt hamarosan távozik a szervezetből.

Berencsi György hangsúlyozta az általános higiéniai szabályok betartásának fontosságát, javasolta a gyakori kézmosást. Ha már megjelent a vírus, hasmenés esetén érdemes a sportolók által kedvelt izotóniás sóoldatos italt fogyasztani, ami elmulasztja a hasmenést.

Mi az a calici?

A calici vírusok családjába tartozó kórokozókról régóta tudni, hogy képesek állatokat – főként kisemlősöket, nyulakat, macskákat – megfertőzni, de hogy embereket is megbetegíthetnek, arra csak az 1990-es évek elején derült fény.

A calici vírus okozta megbetegedés gyors lefolyású, általában egy-két infúziós kezelés után enyhülnek a tünetek. A vírus megjelenése az őszi-téli hónapokat jellemzi. A betegség általában szájon, illetve a légutakon keresztül terjed és már igen kisszámú vírus is elég a tömeges fertőzéshez. Rendszeres tisztálkodással, kézmosással, gyakori szellőztetéssel, vitamindús étrenddel azonban lehet védekezni ellene.

Bánky Bea – Dreissiger Ágnes -->