Váratlan fordulat: új ország támadhatja meg Iránt, beszállna a háborúba Amerika oldalán – nem bírja tovább a Hormuzi-szoros blokádját

Az Egyesült Arab Emírségek kész részt venni a Hormuzi-szoros megnyitásában, ha Irán blokádja tovább fenyegeti a globális kereskedelmet. Az ország a nemzetközi közösséget is próbálja meggyőzni, hogy egy katonai koalícióval szabadítsák fel a tengeri útvonalat.

Arab diplomaták szerint az Emírségek már az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordult, hogy az engedélyezzen egy a katonai akciót, ezzel párhuzamosan pedig a régió és más kontinensek katonai hatalmait is igyekszik meggyőzni, hogy vegyenek részt a műveletben.

„A Hormuzi-szoros nem maradhat lezárva"

Irán az elmúlt hetekben több mint 2 500 rakétát, drónt és tüzérségi csapást vetett be a térségben, különösen az útvonlon közlekedő teherhajók és a szomszédos országok ellen. Az Emírségekben azonban különösen súlyos károkat okoztak: az ország légiközlekedését, turizmusát és ingatlanpiacát is súlyosan érintették az iráni támadások, amelyeket Dubaj és más városok infrastruktúrája ellen is intéztek.

Ennek következtében az Emírségek kénytelen volt radikálisan újragondolni korábbi mérsékelt külpolitikai álláspontját, amely alapján Iránt sokáig partnerként kezelte.

Az Emírségek arzenáljában van több F-16-os vadászgép, drónfelderítő rendszerek, rövid hatótávolságú rakéták és bombakészletek, amelyek segíthetik a koalíciót az Irán elleni akciókban és  Hormuzi-szoros felszabadításában.

A tervek szerint az ország kikötői, különösen a Jebel Ali, és a szoros közelében lévő területek logisztikai bázisként szolgálhatnak a műveletekhez. A stratégiai cél

• az útvonal visszafoglalása és ellenőrzése;
• az akadályok – például tengeri aknák és drónok – eltávolítása;
• valamint a kereskedelmi hajók biztonságos átvezetése.

Az Emírségek álláspontja összhangban van az Egyesült Államok korábbi nyomásgyakorlásával, amely a szövetségesek fokozott részvételét szorgalmazta a háborúban. Abu-Dzabi szerint a katonai akcióval nemcsak a szoros biztonságát lehetne garantálni, hanem üzenetet küldhetnének a régió többi államának is az Iránnal szembeni határozott fellépésről.

Újabb csapás jöhet a globális energiaellátás ellen

A katonai részvétel azonban komoly kockázatokkal jár. Irán figyelmeztetett, hogy bármelyik Perzsa-öbölbeli állam, amely támogatja a szoros visszafoglalását, célponttá válik, az infrastruktúráját pedig meg fogják semmisíteni. A Wall Street Journal szakértői szerint az Emírségek döntése akár hosszú távon is feszültségeket okozhat a térségben, még a háború végét követően is.

Tekintettel Abu-Dzabi szerepére a globális olaj- és gázkereskedelemben, az Emírségek elleni iráni támadások olyan károkat okozhatnak, amelyeket még egy ilyen gazdag ország is csak évekkel később tudna kijavítani. Így még a koalíció sikere ellenére is lehet, hogy az energiaválság hatásai hosszú távú problémává válhatnak a régió és a világ számára is

Az új stratégiai irányvonal azonban az Egyesült Arab Emírségeket az első Perzsa-öbölbeli országgá tenné, amely közvetlen harci szerepet vállalna Iránnal szemben, és jelezné a régió eltökéltségét a stratégiai vízi útvonalak védelmében. 

Abu-Dzabi lépése jelezheti, hogy az öböl menti országok egyre kevésbé hajlandók Irán politikai és katonai nyomása alatt maradni, és készek akár katonai eszközökhöz folyamodni a térség stabilitásának biztosításáért.