Több pénz jut gabonatárolásra

Több pénzt különít el az idén és jövőre az Európai Bizottság az uniós gabonaintervenció során felvásárolt termények tárolási és egyéb finanszírozási költségeire. Mivel ma Magyarországon található az EU-s készlet zöme, a keretek emelése a hazai raktározásnak kedvez. Az itthoni tárolókban ma mintegy 5 millió tonna uniós intervenciós gabona van, és ez a teljes közösségi árumenynyiség 70 százalékát teszi ki.

A bizottság az idén 9,3, 2008-ban pedig 10,4 millió euróra növeli az intervenció finanszírozására elkülönített pénzt – számolt be a Reuters. Ebből ez évben 7,92, jövőre pedig 9,91 millió euró fedezi a magyar intervenciós készletek megnövekedett tárolási költségeit. A ma meglévő termények döntő részét a takarmánykukorica teszi ki.

Az EU az intervenció kapcsán a felvásárlások kamat-, tárolási és forgalomba hozatali költségeit téríti meg a tagországoknak. A legtöbb kamatkiadás amiatt merül fel, hogy a gabona megvételét a tagállamoknak kell meghitelezniük a 101,31 eurós (26-28 ezer forintos) tonnánkénti áron, és csak a termények eladása után számolhatnak el az EU-val. Az értékesítést Brüsszel rendeli el, de a piacra dobást sokszor többéves tárolás előzi meg. Erre az időszakra az unió a „befektetett” nemzeti forrásokra kamatot fizet. Nálunk a ma meglévő, 5 millió tonna körüli készlet 100-150 milliárd forintot köt le.

Brüsszel a tagállamok számára évről évre megállapítja a fizetendő kamatot, és ez az utóbbi időszakban 3–4 százalék között mozgott. Az újonnan csatlakozott államok viszont – egyfajta könynyítésként – az elmúlt időszakban ennél magasabb mértéket vehettek igénybe. Így például tavaly Magyarország 5,1 százalékos kamatot kapott. Az EU azonban az idén 3,2-re csökkentette a rátát, miközben a mi belső kamatszintjeink jelentősen nőttek. Ezért a kormány most azt igyekszik elérni, hogy az unió a 8 százalékos hazai banki alapkamatot fizesse meg. Az ügyben egyelőre nem született döntés.

Az EU a kamatokat és a tárolási díjakat havi rendszerességgel egyenlíti ki. Brüsszel a raktározásra tonnánként 320-330 forintos havidíjat fizet, de a hazai tárolótulajdonosok ténylegesen ennél mintegy 10 százalékkal többhöz, 359 forinthoz juthatnak. A különbséget a nemzeti költségvetés állja. Ugyancsak a magyar büdzsé finanszírozza az üres tárolók úgynevezett rendelkezésre állási díját is, amely egy hónapra tonnánként 89 forintot tesz ki. A pluszpénzekkel az agrártárca korábbi célja az volt, hogy ösztönözze az uniós fejlesztési támogatásokkal beindított raktárépítési programot. Ez évtől viszont a megépült tárolók jelentős része üresen maradhat, mert a jó világpiaci árak minimálisra csökkentették az intervencióra felkínált hazai árumennyiséget. HL