Titánok harca: ölre megy az olajkirály a zöldpolitika Mekkájával – bíróságon dőlhet el a klímavédelem jövője
Egy kulcsfontosságú perben csap össze az ExxonMobil és Kalifornia, amely alapjaiban formálhatja át, mit kell nyilvánosságra hozniuk a cégeknek a klímakockázataikról. A döntés nemcsak egy államról szól, hanem az egész amerikai vállalati átláthatóság és klímavédelem jövőjéről is.
Az Egyesült Államok vállalati világának egyik legfontosabb jogi csatája robbant ki a héten, a 9. körzeti bíróságon pedig most vizsgálják, jogszerű-e Kalifornia új klímajelentési törvénye, amely radikálisan átalakítaná a cégek átláthatóságát. A vitatott szabályozás, az úgynevezett SB 261, előírná, hogy
az évi 500 millió dollárnál nagyobb árbevételű vállalatok kétévente részletes jelentést készítsenek a klímakockázataikról és az ezek kezelésére kidolgozott stratégiáikról.
A törvény 2026 elején lépett volna életbe, de a bírósági eljárás miatt egyelőre jegelték.
A kritikusok élén az amerikai Kereskedelmi Kamara és az ExxonMobil áll. Érvelésük szerint ugyanis a kötelező jelentéstétel sérti a vállalatok szólásszabadságát, illetve ütközik a szövetségi értékpapír-szabályozással. A cégek azt állítják, hogy a szövetségi jog már lefedi ezt a területet, így Kalifornia túllépi a hatáskörét.
A támogatók viszont egészen másképp látják. Szerintük a befektetők és fogyasztók jelenleg nem kapnak elegendő információt arról, milyen pénzügyi hatással lehetnek a klímaváltozás jelenségei – például erdőtüzek, aszályok vagy extrém hőség – a vállalatok értékére. Az Environmental Defense Fund (EDF) civil szervezet közleménye szerint emiatt a piac torzul, mert nehéz megkülönböztetni a valós és a félrevezető klímaállításokat.
Az Exxon nagy fába vágta a fejszéjét
A per jelentőségét tovább növeli Kalifornia gazdasági súlya. Az állam éves GDP-je körülbelül 4,1 ezermilliárd dollár, ami önmagában a világ negyedik legnagyobb gazdaságává tenné. Olyan cégek központja található itt, mint az Apple, a Google vagy a Meta, a Fortune 500 listán szereplő vállalatok közül pedig több mint ötvennek itt van a székhelye.
Kalifornia ráadásul régóta trendformáló szerepet tölt be a környezetvédelmi szabályozásban, és amit itt bevezetnek, azt gyakran országos szintre emelkedik. Ezért is nevezik sokan „tesztesetnek” a mostani pert.
Klímapolitikai öngól: hátat fordított az olajnak az USA leggazdagabb állama, most drágább a benzin, mint valaha
A szigorú környezetvédelmi előírások finomítók bezárásához és magasabb fogyasztói árakhoz vezettek. A zöldátállás zászlóvivőjeként fellépő Kalifornia ma több importált olajat használ, mint valaha, miközben a fogyasztás tovább nőtt.
A háttérben egy másik fontos tényező is húzódik: a szövetségi szabályozás a közelműltban teljesen befagyott. Az amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (SEC) által kidolgozott országos klímajelentési szabályok ugyan megszülettek, de a politikai és jogi ellenállás miatt a hatóság nem védi őket bíróságon. Ez gyakorlatilag leállította a bevezetésüket. Így Kalifornia maradt az egyik utolsó frontvonal.
Ha a bíróság jóváhagyja a törvényt, az megnyithatja az utat más államok előtt is, New Jersey, New York, Colorado és Illinois pedig már hasonló szabályokon dolgozik.
Közben a vállalatok sem ülnek tétlenül. Bár a szabályozás hivatalosan még nem kötelező, már 139 cég önkéntesen benyújtotta klímakockázati jelentését a kaliforniai hatóságnak. Köztük van a PG&E energiaszolgáltató, a Deckers cipőmárka, valamint nemzetközi cégek, például az Infosys vagy a Bausch + Lomb.
A párhuzamos törvény, az SB 253 még szigorúbb: az évi 1 milliárd dollár feletti cégeknek
- 2026 augusztusáig jelenteniük kell közvetlen kibocsátásaikat;
- majd 2027-től a teljes beszállítói lánc kibocsátásait is.
A szakértők szerint az irány egyértelmű, még ha a szabályozás kaotikusnak is tűnik.
A globális trendek – például az EU szigorú jelentési rendszere – már most arra kényszerítik a multinacionális cégeket, hogy részletes klímaadatokat gyűjtsenek és publikáljanak.
A kérdés tehát már nem az, hogy lesz-e ilyen átláthatóság, hanem az, hogy milyen gyorsan és milyen szabályok szerint. A mostani per erre adhat választ – nemcsak Kaliforniában, hanem az egész amerikai gazdaságban.
Lebőgött Merz, azt ajánlják neki megmentőül, amellyel Magyarország állt a sor élére – Vance hozta a kosarában
Még ki se lábalt a visszaesésből, a felszökő energiaárak megint visszavetik a német gazdaságot. Az atomenergia még mindig fűtött vitákat okozó kérdés náluk – most a Nemzetközi Energiaügynökség vezetőjétől egy olyan megoldásra kaptak javaslatot, amelyben JD Vance amerikai alelnök látogatásához kötődően Magyarország robbant az élre Európában.
