Üzletépítés játékból

Az számít az üzleti életben, hogy ki milyen logikusan tud gondolkodni, képes-e felismerni a dolgok összefüggéseit – vallja Gyaraki József, a Regio Játékkereskedelmi Kft. ügyvezető igazgatója. A cég a közelmúltban a játékpiacon teljes nyitást hajtott végre a nagykereskedelemből a kiskereskedelem felé.
Üzlet. Nagykereskedelem nélkül nincs eredményes kiskereskedelem – ez a felismerés vezetett el a Regio Játékkereskedelmi Kft. 1990-es megalapításához. A játék-kiskereskedelemben akkor már tízéves tapasztalatot szerzett Gyaraki József magyar tulajdonostársával azért választott egy – később kivásárolt – német pénzügyi befektetőt, mert akkoriban a külföldi tulajdonos megjelenésében látták a cég hosszú távú jogi biztonságát. A pécsi Regio és az akkortájt alakult hazai nagykereskedelmi társaságok a korábban monopolhelyzetet élvező Triál által hagyott réseket betöltve vették át annak piacát.
Eleinte még a legnagyobb külföldi játékgyártók is magyar partnereken keresztül jelentkeztek a piacon, de megismerve a terepet, önálló képviseletet nyitva terítették az árut. Ennél is jelentősebb hatása volt 1993-tól az olcsó kínai játékok megjelenésének: miközben a hazai cégek tételesen elszámolt vámot és áfát fizettek, akkoriban a távol-keleti kereskedők meggyőződéssel állították: Magyarországon mindössze a vámosnak átadott 500 dollár terheli a teljes behozatalt. A kihívásokat fokozta a hipermarketek megjelenése: eleinte ezek is magyar partnereken keresztül jelentkeztek, majd maguk kezdtek importálni, s ma már a játékpiac 60 százalékát uralják.
Az időközben a XI. kerületben saját székházat és nagykereskedelmi központot létesítő Regio válasza a kiskereskedelmi nyitás volt. Pinokkió nevű pécsi játéküzlete mellett Játékdzsungel, illetve Regio néven Budapesten, Pécsett, Debrecenben és Miskolcon nyitott boltot. Ehhez társult a budai Skálában található játékosztály bérlete: az idén már nem üzemelő áruház pótlására a Nándorfejérvári úti nagykereskedelmi üzlet teljes egészében megnyílik a vásárlók előtt. A 130 embert foglalkoztató Regio Játékkereskedelmi Kft. – amelynek növekedéséhez a cégvezető szerint elengedhetetlen a szavahihetőség és az anyagi források figyelembevételével való terjeszkedés – 2005-ben több mint kétmilliárd forintos forgalom mellett közel tíz százalék adózás előtti nyereséget ért el.
Ember. Gyaraki József a kilencgyermekes család harmadik sarjaként hamar megismerte a munkát: nyugdíjasoknak ételt hordott, nyaranta krumplit szedett, már gyermekkorától önállóságra törekedett. Felnőttként üzletsor építését szervezte meg a Balatonnál, Pécsett pedig több tulajdonostárssal összefogva társasházként hozták létre a Főnix üzletházat. Mindenki az álmát hozta ebbe a létesítménybe – magyarázza. „Volt, aki kávézóra, a nővérem hotelre vágyott, jómagam egy pizzériát nyitottam. Akkortájt az emberek még képesek voltak közös célokat kitűzni, és azt nézték, miben segíthetnek a másiknak. Manapság már nem mernék belevágni egy ilyen terv megvalósításába” – jelzi a világ változását.
A testvéri szálak nem szövik át az üzletmenetet – a társaságnál mindössze két testvére dolgozott, közülük az egyik már önállósította magát. Szerencsésnek tartja, hogy a feleségével – akivel közvetlenül az esküvőjük előtt indultak egy játéküzlet versenytárgyalásán, és a nászútjuk így árubeszerzéssel telt – a mai napig mindenben közösen vesznek részt. A főiskola mellett a nagyobbik fiuk is belekóstolt már az üzletbe. A cégvezető szerint ugyanis rendkívül káros, hogy mindenki csak azzal foglalkozik, mit élvezhet a mások által megtermelt javakból. Ennél fontosabbnak kellene lennie, hogy milyen értéket teremtve járulhatunk hozzá a társadalom fejlődéséhez. Gyaraki József úgy látja, sikert csak csapatmunkában lehet elérini: akkor is, ha ennek az az ára, hogy a munkatársak teljesítménye elmarad az alapító tulajdonosétól. Ami a piaci változásokhoz való alkalmazkodást illeti, szerinte nem az számít, ki milyen tudást vagy vagyont szerzett, hanem az, milyen logikusan tud gondolkodni, képes-e felismerni a dolgok összefüggéseit. Jómagam sohasem megyek el tárgyalni úgy, hogy előtte ne elemezném ki az összes lehetséges üzleti megoldást – vázolja stratégiáját az üzletember. Olyan ez, mint a sakk: nem az a lényeg, hány lépést teszünk, hanem az, hogy a versenytársnál hamarabb sikerüljön elérnünk a kitűzött célt – fejti ki a cégvezető.