A múlt év végén még ezer magyarországi kistelepülésen mintegy félmillió ember számára elérhetetlen volt a széles sávú internet a megfelelő infrastruktúra hiányában – derül ki a napokban megjelent, a hazai infokommunikációs helyzetet bemutató, a BME-UNESCO ITTK kutatói és a GKIeNET Kft. által készített második Kék noteszből. Tennivaló tehát még jócskán akad, de nemcsak a hozzáférés biztosításában, hanem a digitális írástudatlanság – 60-70 százalékra tehető a digitális analfabéták aránya – felszámolásában vagy éppen az e-közigazgatás elterjesztésében. A Kék notesz szerzői szerint európai összevetésben Magyarország mutatói még mindig nem érik el a hazánktól elvárható szintet, „sereghajtó eminensek” vagyunk: a penetráció ugyan alacsony, de ezen belül a széles sáv aránya igen magas. A betárcsázós internetnek 2006-ban bealkonyult, miközben mintegy egymillió előfizetőnek van gyors világhálós elérése. Ráadásul a hozzáférés ára csökkent, miközben a kapcsolat sebessége nőtt, igaz, a jelentősebb sávszélesség-növelésekre már ebben az évben sor került mind az ADSL-, mind a kábelnetes szolgáltatóknál. Ugyanakkor a széles sáv Magyarországon a kapacitásnövelés ellenére is lassabb, mint Nyugat-Európában, és nagyságrendekkel kisebb, mint például Japánban, ahol általános az 50–100 Mbit/s-es kapcsolat. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ugyanazért a pénzért kevesebbet kapnak a magyarok, mint az Európai Unió „régi” polgárai, és a sávszélesség miatt az igénybe vehető szolgáltatások minősége is rosszabb. Pedig tartalomból – úgy tűnik – egyre kisebb a hiány, a múlt évben itthon is megjelentek a videomegosztó portálok, illetve elindultak az első internetalapú televíziós szolgáltatások.
A múlt évben lezárult az e-közigazgatás kiépítésének első, megalapozó szakasza, az elektronikus szolgáltatások készültségi szintjét tekintve Magyarország a 23.-ról a 14. helyre lépett, ezzel elérte az EU átlagos fejlettségi szintjét. Azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy az infrastrukturális fejlesztések önmagukban nem generálnak nagyobb forgalmat a kormányzati szolgáltatások irányába, ezért célirányos marketingre és a felhasználói igényekhez való közeledésre van szükség – állítják a Kék notesz alkotói. VG
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.