Biztató netkörkép, szépséghibákkal

A múlt év végén még ezer magyarországi kistelepülésen mintegy félmillió ember számára elérhetetlen volt a széles sávú internet a megfelelő infrastruktúra hiányában – derül ki a napokban megjelent, a hazai infokommunikációs helyzetet bemutató, a BME-UNESCO ITTK kutatói és a GKIeNET Kft. által készített második Kék noteszből. Tennivaló tehát még jócskán akad, de nemcsak a hozzáférés biztosításában, hanem a digitális írástudatlanság – 60-70 százalékra tehető a digitális analfabéták aránya – felszámolásában vagy éppen az e-közigazgatás elterjesztésében. A Kék notesz szerzői szerint európai összevetésben Magyarország mutatói még mindig nem érik el a hazánktól elvárható szintet, „sereghajtó eminensek” vagyunk: a penetráció ugyan alacsony, de ezen belül a széles sáv aránya igen magas. A betárcsázós internetnek 2006-ban bealkonyult, miközben mintegy egymillió előfizetőnek van gyors világhálós elérése. Ráadásul a hozzáférés ára csökkent, miközben a kapcsolat sebessége nőtt, igaz, a jelentősebb sávszélesség-növelésekre már ebben az évben sor került mind az ADSL-, mind a kábelnetes szolgáltatóknál. Ugyanakkor a széles sáv Magyarországon a kapacitásnövelés ellenére is lassabb, mint Nyugat-Európában, és nagyságrendekkel kisebb, mint például Japánban, ahol általános az 50–100 Mbit/s-es kapcsolat. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ugyanazért a pénzért kevesebbet kapnak a magyarok, mint az Európai Unió „régi” polgárai, és a sávszélesség miatt az igénybe vehető szolgáltatások minősége is rosszabb. Pedig tartalomból – úgy tűnik – egyre kisebb a hiány, a múlt évben itthon is megjelentek a videomegosztó portálok, illetve elindultak az első internetalapú televíziós szolgáltatások.

A múlt évben lezárult az e-közigazgatás kiépítésének első, megalapozó szakasza, az elektronikus szolgáltatások készültségi szintjét tekintve Magyarország a 23.-ról a 14. helyre lépett, ezzel elérte az EU átlagos fejlettségi szintjét. Azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy az infrastrukturális fejlesztések önmagukban nem generálnak nagyobb forgalmat a kormányzati szolgáltatások irányába, ezért célirányos marketingre és a felhasználói igényekhez való közeledésre van szükség – állítják a Kék notesz alkotói. VG