Gyerekek digitális pórázon

Elmerülnek a kibertérben, elcsábulnak a számítógéptől és a mobiltól, olyan világban bolyonganak, amely a valóság és a képzelet között helyezkedik el – a veszélyeztetett gyermekek száma világszerte ugrásszerűen nő, számukat már közel egymillióra becsülik a szakemberek. Közös jellemzőik ijesztőnek tűnhetnek: a 14–20 év közötti korosztályból kerülnek ki, nem járnak iskolába, a külvilággal szinte teljesen megszakadt a kapcsolatuk, mindennapjaikat otthon a négy fal között töltik, alig kommunikálnak, sok esetben évekig. Az egyetlen csatornájuk a külvilághoz: a számítógép és az internet.

Olaszországban sincs sok ok az örömre: a Palermói Egyetem nemrégiben készült tanulmánya szerint a 14–18 éves korosztály naponta átlagosan öt és fél órát lóg a telefonon, s 20 percnél hosszabb ideig nem tudnak összpontosítani. Figyelmetlenek, szórakozottak, szinte teljesen leköti őket a chatelés, az internet, minden figyelmüket a telefonnak szentelik. Kezdetben a videojátékok kötötték le teljesen a figyelmüket, majd jött a világháló, mostanság pedig a mobil, azaz láthatólag a kapcsolat gyorsasága vált számukra fontossá. Hiányzik belőlük a várakozás képessége, nagyfokú türelmetlenség jellemzi őket, mindent azonnal akarnak – vélik a szakértők.

A gondot az jelenti, hogy egyre fiatalabbak lépnek be ebbe a „világba”, már idesorolják azokat is, akik 1990–2000 között születtek. A „digitális generáció” szinte úgy nő fel, hogy már ötéves korától a képernyőt bámulja. Persze nincs nagy különbség a később „ébredőkhöz” képest, hiszen a mostani 20-25 évesek – miután hozzászoktak az elektronikus játékokhoz, a mobilhoz és a számítógéphez – szintén gyorsan alkalmazkodtak a megváltozott helyzethez.

Egyre nagyobb ugyanakkor a veszélye annak, hogy a fiatal generációnak komoly problémákkal kell megküzdenie. Képes az internet, az SMS, az MMS, a videojátékok ilyen erőteljesen kihatni a gondolkodásra, az agyműködésre? Sajnos igen, ráadásul mindezeknek számos következménye van: fantáziavilág és illúzió, túlzottan igénybe vett agy, ami a koncentrációs képesség és a megfontoltság hiányát okozhatja. Esetükben pszichológiai és pszichiátriai gondok merülnek fel, mint például az elszigeteltség, az agresszió, az anorexia, a kábítószerezés, a függőségi viszony kialakulása. Aki tanulmányozza ezen szindrómákat, kevés reményt táplál azzal kapcsolatban, hogy ezeken a problémákon egymagában képes túljutni a kérdéses személy.

A társadalomból kiszakadt személy ugyanis hozzászokik egy olyan életvitelhez, amelytől nem tud elszakadni: álomvilágban él, amelyet a valóságoshoz képest jobbnak hisz. Jó példa erre a néhány hónappal korábbi eset, amikor egy fiú öt teljes napon keresztül játszott videojátékot, s teljesen elvesztette az identitását, azt gondolta, a játék egyik szereplőjévé változott. Otthonról eljőve az utcán olyan személyeket keresett, akik ellenségnek bizonyultak számára, meg akart küzdeni velük, a gyermekeket pedig meg akarta védeni. Beszállították a pszichiátriára, ahol azt mondta az orvosoknak, hogy Kennek hívják, mint a videojáték főhősét.

Extrém szituációk előfordulhatnak, s persze sokat számít ennek kialakulásában a családi háttér, a baráti kör. Az elektronikus játékok, a számítógép, az internet használatát figyelemmel kell kísérni. A szülőknek véget kell vetniük a tv, illetve a számítógép előtti állandó üldögélésnek, csak akkor szabad a mobilt odaadni a gyermekeknek, ha az valamely ok miatt nélkülözhetetlen. S ami a legfontosabb, beszélgetni kell velük. Hiszen ha a technológia válik az egyetlen menekülési úttá, ha azon nőnek fel, akkor felnőttkorban nem marad más számukra, mint a pszichológiai vagy pszichiátriai kezelés. (FB)

Napi öt órát töltenek az olasz gyerekek SMS-ek küldésével, telefonozással;

Napi 20 perc a maximum, amit képesek koncentrálással tölteni a gyermekek.

Napi öt órát töltenek az olasz gyerekek SMS-ek küldésével, telefonozással;

Napi 20 perc a maximum, amit képesek koncentrálással tölteni a gyermekek.-->