Mobiltévé: a jövő nagy dobása?

A mobiltelefonos televíziózást sokan a digitális átállás egyik nagy lehetőségének tekintik, de az európai elterjedést illetően egyelőre a remények a nagyobbak. Magyarországon a hamarosan kiírandó multiplexpályázat győztese szerzi meg a mobiltévés műsorszórás jogát, a második multiplexen ugyanis – DVB-H, digital video broadcasting – handheld standardú – szolgáltatás is nyújtható.

A multiplexpályázaton komoly esélyekkel induló Antenna Hungária a T-Mobile-lal már április, a Vodafone-nal pedig július óta teszteli az új szolgáltatást. Magyarország ezen a téren – miként a digitális átállás egészét illetően – is lemaradásban van, a kísérleti időszak már több európai országban befejeződött. A napi átlagosan 30 perces tévénézésért a kipróbálók több mint fele fizetni is hajlandó lenne – igaz ugyan, hogy havonta legföljebb tíz eurót. Ezt a mobilszolgáltatók, amelyek nemrég a 3G-s hálózatokért komoly összegeket fizettek, és várhatóan az új platformért is mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk, valószínűleg keveslik.

Európa több országában ennél is előrébb tartanak, Albániában, Finnországban és Olaszországban például már élő hálózat működik. A szolgáltatásokért fizetni csak Olaszországban kell: a napi előfizetési díj három, a havi 19, a háromhavi 29 euróba kerül. A vételre alkalmas készülékek ára – hűségidőszaktól függően – 50 és 400 euró között mozog, a szolgáltatás elterjedésével persze gyors ütemű csökkenésre lehet számítani.

A ritmust egyelőre a Távol-Kelet diktálja. Dél-Koreában a mobilozók több mint tíz százaléka a tévés szolgáltatásokra is előfizet, Japánban a felhasználók száma meghaladja a hétmilliót. Európában a szolgáltatás Olaszországban a legelterjedtebb, ez azonban egyelőre legfeljebb félmillió felhasználót jelent.

Magyarországon a Nemzeti Hírközlési Hatóság és az Ariosz felmérése szerint van igény a mobiltelevíziós szolgáltatásokra: a mobiltelefon-használók 46 százaléka szívesen kipróbálná a mobiltelevíziózást is. Leginkább a legfiatalabbak érdeklődnek: míg a 18–29 éveseknek 63 százaléka kíváncsi, a 60 év felülieknek csupán 21 százaléka. A többség (62 százalék) egy nemlineáris ajánlatot fogadna legszívesebben, amelynek alapján kedvenc műsorát az általa kívánt időpontban nézhetné meg. A potenciális érdeklődés nálunk sem jár együtt különösen erős fizetési hajlandósággal: a felnőtt lakosság több mint egyharmada havi ezer forintot sem adna, az 1000–2000 forint közötti előfizetői díjat csupán 28 százalék vállalná.

A kutatók arra számítanak, hogy Európa – és a világ – hamarosan felzárkózik, méghozzá a mobiltévében rejlő üzleti lehetőségek alapján. Az MMS Research 2011-re világszerte közel 450 millió mobiltévés előfizetőt prognosztizál. Viviane Reding információs társadalomért és médiaügyekért felelős EU-biztos is optimista: szerinte 2015-re a mobiltévés szolgáltatás uniós piaca 20 milliárd euróra bővül, az előfizetők száma pedig eléri a 200 milliót. (Mindehhez több szakember szerint nagyban hozzájárulna, ha az unió megegyezne a műsorszórás egységes standardjában, mások viszont úgy vélik, döntsön inkább a piac.) A szolgáltatók már 2008-hoz nagy reményeket fűznek: a várakozások szerint az olimpia és a labdarúgó Eb az előfizetők számának megugrását hozza.

Az Európai Bizottság a DVB-H mellett foglalt állást, a tagállamok közül azonban ez idáig kizárólag Ausztria jelölte meg egyedül használható standardként.

Az Európai Bizottság a DVB-H mellett foglalt állást, a tagállamok közül azonban ez idáig kizárólag Ausztria jelölte meg egyedül használható standardként.-->