Burevesztnyik - mit lehet tudni az új orosz atommeghajtású szuperfegyverről?
Bár az ukrán háború idején hozták nyilvánosságra a hírt, a Burevesztnyik atommeghajtású cirkálórakéta létrehozása, programként való elindítása aligha kötődik Ukrajnához, az Oroszországgal vívott háborúhoz.

Az amerikai források is úgy emlegetik, mint „interkontinentális” fegyvert, amelynek elvben korlátlan a hatótávolsága. A minapi oroszországi – moszkvai források szerint sikeres – kísérletsorozatban a szerkezet 14 ezer kilométert repült, és 15 órát töltött a levegőben. Azaz a Burevesztnyik az amerikai–orosz katonai szembenállás fegyvere, amely az eddigi, erősen foghíjas információk alapján kizárólag nukleáris robbanófejjel szerelhető fel. Nyilván erre reagálva rendelte el Trump amerikai elnök a katonai atomkísérletek újraindítását az Egyesült Államokban.
Burevesztnyik – csupa kérdőjel
Noha tonnányi mennyiségű papírt emésztene fel a Burevesztnyikkel foglalkozó szakmai és kevéssé szakmai írások sokasága, a fegyverrendszer érdemi mutatóiról keveset tudunk. Például arról, hogy mennyiben szennyezi sugárzással a környezetét, a repülési útvonalát. Norvégia eddig nem regisztrált gyanús sugárzást a régióban.
Még az sem ismert, hogy a kísérleti repülés során a Burevesztnyik elhagyta-e Oroszország területét.
Nagy valószínűséggel a Pleszeck katonai-polgári űrrepülőtérről indult északkeleti irányba, Novaja Zemlja szigete felé, amely nagyon gyéren lakott, és ahol korábban, 1960-ban a világ eddigi legnagyobb nukleáris bombáját, a körülbelül 57-58 megatonna energiájú „Cár-bombát” felrobbantották – demonstrálandó az amerikaiaknak, hogy a Szovjetuniónak is vannak hatalmas termonukleáris bombái.
- A Burevesztnyik-kísérlet kiindulópontja valószínűleg a Barents-tengerhez közeli murmanszki nagymegye területén lévő Mirnij település melletti Pleszeck lehetett.
- Innen repülhetett a szerkezet az Északi-tenger végtelen jégsivatagjai felett,
- majd megfordulhatott, és visszatért Novaja Zemlja térségébe.
Oroszország területe kelet–nyugati irányban körülbelül 9 ezer kilométer, észak–déli irányban pedig 2500–4000 kilométer. Vagyis, ha igaz a 14 ezer kilométeres repülésről szóló hír, akkor a rakétának meg kellett fordulnia valahol.
Nagyon kevés adat ismert a Burevesztnyik képességeiről, méreteiről. Ismeretes, hogy
a második világháborút követő évtizedekben az USA és a Szovjetunió egyaránt próbálkozott az atomhajtómű megépítésével – sikertelenül.
A tervek azóta a katonai archívumokban porosodnak. Putyin elnök 2018-ban beszélt először a nukleáris hajtóművel felszerelt, önállóan a célra manőverező robotrepülőgépről (cirkáló vagy szárnyas rakétáról). A szerkezet alkalmazásának kockázatairól (a nukleáris motor működésével sugárszennyezett levegőt fúj ki a motorból) nem esik szó.
Erős kérdőjelek az ukrán–svéd vadászgépvásárlás körül
Ukrajna közben egyre nagyobb katonai nyomás alá kerül. Zelenszkij elnök mint katonai főparancsnok újabb átszervezési hullámot indítva keresi a megoldást. Ugyanez érvényes a repülőgép-beszerzésekre. Korábban hasonló helyzet alakult ki, mint az 1990-es évtized végén Magyarországon. A hasonlat annyiban sántít, hogy
- Magyarország elsősorban politikai okokból igyekezett minél gyorsabban megszabadulni a szovjet-orosz gyártmányú MiG–29-esektől.
- Ukrajna viszont kétségbeesetten keresi a „csodafegyvert”, miután az eddigi nyugati repülőgépek (F–16, Mirage 2000-5) nem váltak be.  
 A nem túl nagy összegű magyar vadászbombázó-megrendelésért versenyt futott az amerikai F–16-os és a svéd JAS 39-es Gripen. Noha mindenki az amerikai gépre fogadott idehaza, mégis a Gripen futott be. És ez helyes döntés volt. A Gripen jóval egyszerűbb, „európaiabb” gép, egy repült órája az F–16-osénak körülbelül egyharmada. Le-fel szállhat egy szélesebb, egyenes közútszakaszról, nem olyan kényes, mint az amerikai versenytárs. Ráadásul a gyártó-szervizelő Saab mindössze másfél órás repülőútra van Magyarországtól.
Zelenszkij minapi svédországi útján szándéknyilatkozatot írt alá 100-150 JAS 39-es megvásárlásáról.
A Saab, a gép fő gyártója pozitívan reagált, kilátásba helyezte, hogy akár összeszerelő, egyes alkatrészeket Ukrajnában gyártó együttműködésről is szó lehet. Ám a vásárlás anyagi fedezete nincs biztosítva. A belga miniszterelnök ellenkezése miatt eltolódott, bizonytalanná vált a 140 milliárd eurós ukrán megakölcsön nyújtása is. Emiatt egyelőre minden ezzel kapcsolatos hírt feltételes módban fogalmaznak.
Írország sem küld „békefenntartókat” Ukrajnába
Egyre többen vannak, akik nem is bánják a dolgok ilyetén való lezárását. Tudják, hogy az Ukrajnának adott kölcsönöket a háború által sújtott ország valószínűleg soha nem fizeti vissza. Tovább morzsolódik a szilárd Ukrajna-párti EU-tagok sora is. Most az újonnan Írország államelnökévé megválasztott baloldali, szocialista Catherine Conolly fordult szembe a hivatalos EU-nézetekkel. Politikai ellenfelei Oroszország- és Putyin-szimpátiával, palesztinpártisággal vádolják, mert bírálta a Gázai övezetre támadt izraeli vezetést, és noha kritizálta Moszkvát Ukrajna megtámadása miatt, kritikával illeti a NATO-t is. Írország, amely nem NATO-tag, de különféle szerződésekkel nagyon közel áll a szervezethez, nem fog csapatokat („békefenntartókat”) Ukrajnába küldeni – vallja Conolly egy ukrán félellenzéki forrás szerint.
 



