Ma még lottószelvény. Holnap lehet, hogy a jövő győztese?
A kvantumszámítógép kifejezés kicsit félrevezető, mert nem az általunk ismert asztali gépekről van szó. Egy teljesen más logikán alapuló számítási módról beszélünk. Ez az innováció segíthet például akkor, amikor számos lehetséges megoldás közül kell kiválasztani a legjobbat. Azt, hogy ez a logika hogyan a működik, a Világgazdaságnak részletesen összefoglalta az IBM magyarországi ügyvezetője, Pikéthy Árpád.
Újraértelmezi kiberbiztonságot
Ha ennyire más módon gondolkodó gépet tudna az emberiség építeni, az bizonyos számítási problémáknál radikálisan rövidíthetné le a megoldáshoz szükséges időt. Miért fontos ez? Az első téma, ami ilyenkor felmerül, az a kiberbiztonság. Elméletben egy elég fejlett kvantumszámítógép képes lehetne a ma használt 256 bites titkosítás biztonsági szintjét áttörni. Ez alapjaiban alakíthatná át az internetes és kriptográfiai biztonságot. Gondoljuk csak az áramtermelő egységekre, az atomerőművekre, víztározókra, a közlekedésre, a bankokra és életünk minden más területére!
A kvantum-számítástechnika még mindig spekulatív terület: a befektetői hangulat napok alatt képes többszörös árfolyamváltozásokat előidézni mindkét irányban. A szektor vezető vállalatai közül
- a D-Wave Quantum,
- a Rigetti Computing,
- a Quantum Computing
- és az IonQ
áll a befektetői figyelem középpontjában.
Finoman fogalmazok, ha azt mondom, hogy árfolyam-alakulásuk inkább a kísérleti szakasz kockázatait tükrözi, mint a kiforrott vállalati teljesítményt.
2024 őszén kezdődött a fokozott figyelem. Eleinte inkább kevéssé ismert nevek homályos bejelentései érkeztek. Ilyen volt, amikor a United States Air Force Research Laboratory szerződést kötött a IonQ Inc.-val. A szerződés viszonylag alacsony, 54,5 millió dolláros értékű volt. De a cég felkeltette a befektetők figyelmét: az amerikai légierő és a védelmi kutatási intézetek kvantumalapú szimulációkat és optimalizálási eljárásokat szeretnének alkalmazni logisztikai és műveleti feladatokhoz. Ha a kedves olvasó felhúzza a szemöldökét, hogy ez mit is jelent, szerintem igaza van. De visszatekintve, a Palantir nevű, ma már jól ismert óriásvállalat kezdeti közleményei is éppen ilyen homályosak voltak.
Nem tartott sokáig a mánia, mert idén januárban az Meta Platforms vezérigazgatója, Mark Zuckerberg, egy podcastmegjelenésben kijelentette:
A kvantumszámítás még legalább egy évtizedre van.
Ez radikálisan rontotta a spekulánsok hangulatát.
Egyre pontosabbak a kvantumszámítógépek
Márciusban a IonQ Inc. közleménye azt írta, hogy jelentős
technikai mérföldkőként 99,99 százalékos két-qubit kapumegbízhatóságot ért el.
Ez azt jelenti, hogy 10 ezer műveletből „csak” körülbelül egy hibás. A korábbiakhoz képest ez magas pontosság. Azt jelezheti, hogy a kvantumszámítógép már közelít a hibajavításra képes, stabil működéshez szükséges szinthez.
Aztán, ahogy ez szokott lenni, emelkedni kezdtek a céges közleményekben emlegetett összegek: júniusban az IonQ bejelentette, hogy közel 10,8 milliárd dollár értékben felvásárolja a brit Oxford Ionics nevű kvantumstartupot.
2025 júniusában az IBM tette közzé, hogy a fizikai kvantumszámítógép megvalósításán dolgozva elértek egy következő fázist. A vállalat egy új architektúrát mutatott be, amely a kvantumprocesszorok összekapcsolását tenné lehetővé. Ezt egyelőre egy tervrajzzal tudták alátámasztani.
A Google 2025. október 22-én jelentette, hogy kvantumszámítógépe – a Willow nevű 105 qubites processzorával – olyan „verifikálható kvantumelőnyt” ért el, mellyel egy algoritmus (a Quantum Echoes) 13 ezerszer gyorsabban futott le a leggyorsabb klasszikus szuperszámítógépnél.
De ezzel várhatóan még nincs meg a valódi megoldás.
A gond az, hogy a hírek szerint ezek a fejlesztések csak egy másodperctöredéknyi ideig tartják fenn kvantumállapotukat, amikor hasznos számításokat tudnak végrehajtani.
Az IEEE Spectrum szerint a Google Quantum Echoes algoritmusa ugyan figyelemre méltó technológiai teljesítmény. De mivel „nincs ismert valós alkalmazása”, sok szakértő megkérdőjelezi, hogy ez valóban kvantumelőnyt jelent-e, vagy csupán egy laboratóriumi kísérlet újabb formája. A Forrester Research ezzel összhangban azt írta, hogy a Willow csip körüli lelkesedést érdemes visszafogottan kezelni, mert az eredmények még mindig korai fejlesztési szakaszra utalnak.
Állami tulajdonos, nemzetbiztonsági kockázat
Idén októbertől már olyan értesülések láttak napvilágot, hogy az amerikai állam akár közvetlen tulajdonrészt is szerezhet néhány kvantum-számítástechnikai cégben. Már nemcsak kutatási megbízásokról, hanem stratégiai tulajdonosi részvételről is érkeztek hírek. Ezek szerint a U. S. Department of Commerce és más állami szervek részvénybefektetési lehetőségeket vizsgálnak olyan kvantumvállalatokban, mint a D-Wave Quantum, a Rigetti Computing és az IonQ.
A The Wall Street Journal cikke arra mutat rá, hogy most nem pusztán innovációs vagy pénzügyi beruházásról, hanem egyúttal nemzetbiztonsági kérdésről is szó van. Ahogyan más iparágakban, itt is meg kell előzni a rosszindulatú fejlesztéseket.
A JPMorgan pár hete egy olyan programot indított el, amelynek keretében közel 10 milliárd dollárt kíván befektetni az Egyesült Államok kulcsfontosságú iparágaiba. Többek között beruháznak a védelmi iparba, az ellátási láncok megerősítésébe, az energiafüggetlenségbe és olyan élvonalbeli technológiákba, mint a mesterséges intelligencia és a kvantumszámítás. Ezt a hírt talán már lehet úgy értelmezni, hogy a kvantumtechnológia már nemcsak kutatás-fejlesztési kérdés, hanem a banki-finanszírozási szektor is látja benne a jövőt.
Összességében ezek a hírek és értesülések segítettek abban, hogy a korábban kevésbé ismert kvantumrészvények a „következő nagy dolog” kategóriájába kerüljenek.
A fizikában kevéssé jártas emberek számára nehezen értelmezhető részletek növelik a homályt. Közben egyre inkább erőre kapott a technológiai rali, és sok befektető „a kimaradástól való félelemmel” (FOMO-val) belépett erre a piacra.
Ezek a részvények nagyon kockázatosak: a technológia még korai szakaszban van, a jövőbeni eredmények bizonytalanok. A szektor legnagyobb napi visszaeséseit tekintve 2025-ben a napi 20-30 százalékos esések sem voltak ritkák. Ennek ellenére a hosszú távú kilátásokat továbbra is az erős kutatás-fejlesztési dinamika, a növekvő kormányzati és ipari érdeklődés táplálják.
Ezen a területen járva különösen figyeljünk arra, hogy a múltbeli, különösen a rövid távú hozamok nem jelentenek indikációt a jövőre nézve, az egyedi részvénykiválasztás pedig fokozott kockázattal jár.
A jelen írásban foglaltak nem minősíthetők befektetésre való ösztönzésnek, befektetési tanácsadásnak, értékpapír jegyzésére, vételére, eladására vonatkozó felhívásnak vagy ajánlatnak! A jelen írásban foglaltak célja kizárólag tájékoztató jellegű információk közlése a befektetőkkel, és azt a PFN Prestige Financial Zrt. az Erste Befektetési Zrt. közvetítőjeként készítette.
