Brüsszel nem tűri tovább a magyarok, a szlovákok és a lengyelek ellenállását Ukrajnával szemben: kitette az asztalra a legdurvább fegyvert, és kész elsütni, ha nem állunk be a sorba
Az Európai Bizottság nem zárta ki a jogi lépések megtételét három országgal szemben, amelyek fenntartják az ukrán árukra vonatkozó egyoldalú importtilalmaikat – írja a Politico.
A tilalmak, amelyek az ukrán gabonára és más mezőgazdasági termékekre vonatkoznak, sértik az EU egységes piaci szabályait, amelyek szerint egy adott tagország nem akadályozhatja a kereskedelmet.
A brüsszeli lap hozzáteszi, politikailag feszültté vált az EU és Ukrajna közötti kereskedelmi kapcsolat, a döntéssel gyakorlatilag Brüsszel Kijevet részesíti előnyben az EU-tagországokkal szemben a kereskedelmi paktum érvényesítésében.
Nem látunk indokot ezen nemzeti intézkedések fenntartására
– mondta Olof Gill, a bizottság szóvivőhelyettese csütörtökön, egy nappal azután, hogy hatályba lépett az új európai uniós kereskedelmi megállapodás, amelynek célja az ukrán importáradat negatív hatásaival kapcsolatos uniós tagállamok aggályainak kezelése.
Gill hangsúlyozta, hogy a bizottság „fokozni fogja a kapcsolatot” a hajthatatlan tagországokkal, és
még a kötelezettségszegési eljárás megindítását sem zárta ki.
Minden bizonytalan
Ugyanakkor még Brüsszelben is úgy látják, a kezük meg van kötve. Tisztségviselők szerint Lengyelország bíróság elé állítása rontaná a kapcsolatot Tusk Európa-párti kormányával, míg Szlovákia és Magyarország büntetőpadra küldése kettős mércének tűnne.
A lengyel mezőgazdasági minisztérium a hét elején azt nyilatkozta a Politicónak, hogy a kormány korlátozásai „nem oldódnak fel automatikusan” az új EU-megállapodás értelmében, és továbbra is érvényben maradnak. Hasonlóképpen Budapest fenntartja nemzeti szintű védelmét – mondta Nagy István mezőgazdasági miniszter, azzal vádolva Brüsszelt, hogy „az ukrán érdekeket helyezi előtérbe”.
Szlovák kollégája, Richard Takác az új megállapodás biztosítékait nem találta elég erősnek a helyi termelők védelméhez, és azt sugallta, hogy Pozsony is követni fogja a példát.
A frissített megállapodás felváltja az Oroszország 2022-es inváziója után bevezetett ideiglenes kereskedelmi liberalizációt, stabilabb keretet biztosítva az ukrán export számára, miközben az európai gazdákat is támogatja – brüsszeli értelmezés szerint.
Magyarország nem adja be a derekát
Nagy István agrárminiszter szerint Brüsszel továbbra is az ukrán érdekeket helyezi előtérbe az uniós gazdák helyett, ezért Magyarország fenntartja az Ukrajnából érkező mezőgazdasági termékekre vonatkozó importtilalmat. A tárcavezető szerint a brüsszeli döntések az európai mezőgazdaságot és az élelmezésbiztonságot is veszélyeztetik.
Nagy István közölte, hogy az ilyenkor megszokott halászatikvóta-tárgyalások mellett a 2027 utáni közös agrárpolitika környezeti feltételei, az agrárpiaci helyzet vagy a frissen bemutatott generációs megújulási stratégia is napirenden lesz.
Az agrárpiaci helyzet kapcsán jelezte a tárcavezető, hogy „nem csökken a háborús pszichózis”:
a dán elnökség az uniós agrárpiacok helyzete és az európai gazdák aktuális problémái helyett arra kér javaslatokat a tagállamoktól, hogy hogyan lehetne Ukrajnát támogatni az európai uniós termelési sztenderdeknek történő megfelelésben.
