Nabucco-döntés az év végére

Lesz-e elég betáplálható földgáz a 3200 kilométeres Nabucco gázvezeték közép-ázsiai végén, és lesz-e a gázra megfelelő kereslet Európában? Kik adják majd össze a beruházáshoz szükséges 5,2 milliárd eurót? Mely cég lesz a projekt hatodik tulajdonosa, s hogyan hat a majdani beruházás Európa energiabiztonságára, Oroszországhoz fűződő gázipari kapcsolataira, s hol van mindebben Magyarország szerepe, amely a múlt évben beszállt a Nabucco alternatíváját jelentő orosz gázprojekt lehetőségeinek felmérésébe?

Részválaszok születtek a fenti kérdésekre a Nabuccóról tartott pénteki konferencián. „Az év végéig beruházási döntést kell hozni a Nabuccóról” – jelentette ki Reinhard Mitschek, a projektgazda Nabucco GmbH ügyvezető igazgatója. Andris Piebalgs uniós energiaügyi biztos pedig közölte, hogy a napokban Var Aartesn személyében külön uniós koordinációs biztost nevezett ki, a héten pedig olyan energiabiztonsági jogszabálycsomagot terjesztenek elő az EU-ban, amely hangsúlyt fektet a beszerzési irányok és források diverzifikálására is. Szükség van továbbá a transzeurópai gázhálózat egységes koordinálására Ukrajna és Törökország bevonásával, utóbbiak szerepvállalásukért cserébe hozzáférhetnének az uniós vezetékekhez.

A legnagyobb egyetértés abban alakult ki, hogy 2030-ig erőteljesen nő az uniós gázigény, vagyis keresleti oldalról indokolt a Nabucco megépítése. A mostani, évi 500 milliárd köbméteres uniós igény 2030-ra legalább 100 milliárd köbméterrel nő, ennek pedig csak töredékét elégíti majd ki a 31 milliárd köbméter kapacitású, de bővíthető Nabucco.

A forrásoldal nyitottabbnak tűnt. Bár Natig Alijev, Azerbajdzsán olajminisztere szerint országának lesz elég gáza a Nabuccóba, mások szerint a közép-ázsiai ország Oroszország akarata ellenére nemigen adhat gázt a Nabuccóba. Az iráni gáz beszerzése viszont az USA ellenállása és a rossz állapotú helyi gázinfrastruktúra miatt lehet nehézkes. Nem véletlen, hogy a forrásokról szólva több előadó is megemlítette, hogy a Nabucco „esetleg” és „hosszabb távon” orosz gázt is szállíthat, hiszen mások által is hozzáférhető, üzleti alapon épülő vezeték lesz. Az előadók egy emberként minősítették értelmetlen kérdésnek azt is, hogy a Nabuccóra vagy a Kék Áramlat helyét átvevő Déli Áramlatra van-e inkább szüksége Európának.

Az esetleges orosz betáplálást nem zárta ki Vlagyimir Milov, a Moszkvai Energiapolitikai Intézet elnöke sem, hangsúlyozva, hogy nem képvisel hivatalos orosz álláspontot. De értésre adta: Oroszország addig nem támogatja a Nabuccót, amíg abban a Gazprom nem vehet részt. Az orosz társaság tavasszal 51 százalékot kért a Nabuccóból, de nem kapott.

Felhívta viszont a figyelmet Vlagyimir Milov, hogy a szállítónak remélt Azerbajdzsánnal, Kazahsztánnal és Türkmenisztánnal „nehéz tárgyalni”, s az sem biztos, hogy megállapodásaikat betartják. Nem látja Milov a Nabucco pénzügyi hátterét sem. Elismerte viszont, hogy Oroszország kevésbé megbízható szállító, mint a nyolcvanas években. Jelen helyzetben a vevő országoknak mérlegelniük kell, milyen gázárért cserébe mekkora szállítási kockázatot éri meg elfogadni.

Kérdőjeles maga a szállítás is, legalábbis a Gaz de France (GdF) képviseletében felszólalt Jean-Marie Dauger működésért felelős ügyvezető igazgató szerint. Főként a nem uniós tag tranzitőrökben lát kockázatot, kiemelten Törökországban. Ezekkel szerinte az EU-nak külön meg kell majd állapodnia a biztonságos szállításról.

Törökországra egyébként vélhetőleg amiatt orrol a GdF, hogy várhatóan miatta nem kerülhet be tagnak a projektbe. Törökország a GdF felvétele megvétózásával fizet meg Franciaországnak azért a törvényért, amely szerint a múlt század elején a törökök népirtást végeztek az örmények között. Megjelent a konferencián a Gaz de France helyére pályázó német RWE Gas Midstream is. A céget Stefan Judisch ügyvezető igazgató azzal tette kívánatos partnerré a projekttagok számára, hogy közölte: egymilliárd eurós Kaszpi-tengeri gázkutatásra és -termelésre készülnek.

Törökország regionális gázközpont szerepre vágyik – ismertette a Botas gázipari társaság ügyvivő vezérigazgatója. Hüseyin Saltuk Düzyol elmondta, hogy a gázkutatások és a saját termelés dacára Törökország nettó gázimportőr marad. Ezért szeretné, ha a neki járó tranzitdíjat a projekt többi tagja gázban fizetné majd ki.

Részleges volt az egyetértés a gázimport stratégiai és politikai értékelését illetően is. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a kérdés nemzetbiztonsági vonatkozásait hangsúlyozta, és azt, hogy egységes uniós energiastratégiára van szükség a vevők érdekeinek öszszehangolására. Máskülönben kijátszhatják őket egymás ellen az eladók. Piebalgs is leszögezte: az energia nem nemzetbiztonság, hanem uniós biztonság kérdése.

Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója rámutatott az uniós gázpiacon belüli kettőségre. A régi uniós tagok (E15) területén lévő gázhálózattal minden érintett ország elérhető, vagyis valódi piacról lehet beszélni. Az új (E10) tagokra ez nem igaz. Térségünk gázvezetékrendszere néhány, egymással kapcsolatban nem álló kelet–nyugat irányú csőből áll, amelyek nem alkotnak valódi hálózatot. Az ezekkel ellátott ország függősége jóval nagyobb, s illúzió a szolidaritás. Az E10 gázellátása több forrásból történik, az ellátás közel kiegyensúlyozott, az Új Európának nevezett térség egyetlen forrásból kap gázt.

Az EBRD és az EIB illetékese is elmondta, adnak pénzt, de nem mondták meg, mennyit. Mindenesetre jó szervezést, a határidők betartását és legalább hosszú távon nyereségességet várnak el. Az ő szerepük nem a vállalkozás üzleti részében való részvétel, hanem a kockázat csökkentése a kereskedelmi bankok számára. Utóbbiak közül mindössze egyetlen, ráadásul a Nabuccónál kisebb projektekre berendezkedett Royal Bank of Scotland jelent meg a konferencián. William Stevens olaj- és gázberuházási igazgató a kockázatmegosztás mellett további feltételeket sorolt ahhoz, hogy bankjának érdemes legyen beszállnia. Erős finanszírozói csapat álljon össze, legyen védelem az időközbeni adóváltozások ellen, előre le legyen kötve a termelő- és a feldolgozókapacitás, látni lehessen, ki mennyi gázt kap, hogyan, mikor, mennyit fizet érte. Ilyesmiről azonban nem esett szó.

A Déli Áramlat viszont elkerüli Törökországot. Vlagyimir Milov kérdésünkre elmondta: Törökországot túlzott gázközponti ambíciói miatt kellett kizárni a nyomvonalból. A törökök tranzitálás helyett meg akarták venni és maguk akarták továbbadni a Kék Áramlat gázát. A Déli Áramlat nemcsak Törökország, de Ukrajna megkerülése miatt is valódi bypass lesz.

Magyarország természetesen továbbra is megkapja a kért mennyiségű gázt, de Ukrajnán keresztül majd kevesebbet, a különbözetre pedig kap egy ajánlatot a déli betáplálásra.

A Déli Áramlat viszont elkerüli Törökországot. Vlagyimir Milov kérdésünkre elmondta: Törökországot túlzott gázközponti ambíciói miatt kellett kizárni a nyomvonalból. A törökök tranzitálás helyett meg akarták venni és maguk akarták továbbadni a Kék Áramlat gázát. A Déli Áramlat nemcsak Törökország, de Ukrajna megkerülése miatt is valódi bypass lesz.

Magyarország természetesen továbbra is megkapja a kért mennyiségű gázt, de Ukrajnán keresztül majd kevesebbet, a különbözetre pedig kap egy ajánlatot a déli betáplálásra. Gázinfrastruktúra Forrás: Mol Nyrt.

(a hazai fejlesztés alapjai)

Integrált gázhálózat létrehozása

Jelentős tárolókapacitások kialakítása

Észak–déli európai vezeték-összeköttet.

Cseppfolyós földgáz importja -->