Békés öregkor: a cégek tehetnek érte

Az angolszász országokban és Hollandiában a munkahelyi nyugdíjak az időskori ellátások szerves részét képezik. A tőkefedezeti alapú pénztárak vagyona itt meghaladja a GDP 50 százalékát. Hollandia mellett a kontinentális Európa más országaiban is fontosak a munkahelyi nyugdíjpénztárak, de itt magasabb a társadalombiztosítási nyugdíj aránya, és a munkahelyi kasszák jelentős része nem tőkefedezeti alapon működik (nincs elkülönült vagyonuk, nem vethető össze a GDP-vel). A munkavállalói részvétel ezekben az országokban eléri az 50-60 százalékot, de folyamatosan keresik az adózási és szabályozási lehetőségeket, amelyekkel ez az arány növelhető. Itthon a nyugdíjösszvagyon a GDP 8,5 százalékát teszi csak ki. A Hewitt azt vizsgálta, itthon milyen lehetséges szerepük van a cégeknek a nyugdíjmegoldásokban.
Az egyik verzió a korengedményes ellátás. A foglalkoztató a legjobb szándék ellenére is kerülhet olyan helyzetbe, hogy a dolgozók egy részétől meg kell válnia. Ha a korral és a szolgálati idővel kapcsolatos feltételek lehetővé teszik, a cég megválthatja a nyugdíjkorhatárig hátralévő időt a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben. Ekkor a nyugdíj összegét be kell fizetni a Nyugdíjbiztosítási Alapba. Ez a megoldás ritka, mivel ekkor általában több munkavállalóról van szó, és nem szokott a kellő likvid eszköz rendelkezésre állni – fogalmazott Párniczky Tibor. A Hewitt munkahelyi nyugdíj- és egészségmegoldások üzletágának a vezetője hozzátette: a mai rendszerből hiányzik egy olyan előtakarékossági forma, amely a vállalatoknak hatékonyan lehetővé tenné alapok képzését ilyen esetekre, vagy ha nem történik leépítés, a nyugdíjra való felhasználását.
A másik megoldás, a törzsgárda és a nyugdíjba vonulási jutalom a hosszú távú munkaerő-megtartás kollektív szerződésben rögzített ösztönzője. Általában a teljes munkavállalói körre vonatkozik, vagy a fizetés százalékában, vagy a havi bér többszörösében, esetleg fix összegekben határozzák meg. A Hewitt elemzései alapján a törzsgárdajutalom a munkáltatónál eltöltött öt vagy tíz szolgálati évhez kötődik, míg a nyugdíjba vonulási a nyugdíjazáshoz. Gyakran a pénz mellett értékes ajándéktárgy is jár. Ezek a juttatások a fizetéshez hasonlóan adóznak. Ezen juttatások Lengyelországban gyakoribbak, mint nálunk, de már ott is kezdik átalakítani munkaadói nyugdíjjá, ami több szempontból előnyös: a dolgozó szerzett jogait jobban védi, és lehetővé teszi a közteher-viselési kedvezmények igénybevételét – hangsúlyozta Párniczky Tibor.
A kiegészítő nyugdíjmegoldások legelterjedtebb formája az önkéntes nyugdíjpénztár. Ma a Magyarországon működő 76 ilyen kasszából 44 nyílt pénztár, tehát bárki tagja lehet. 32 viszont zárt, vagyis a tagság valamilyen szerveződési elv alapján feltételhez kötődik, legtöbbször a munkahelyhez. Több nyílt pénztárnak is valójában szűk tagsági köre van, csak a szabályozás miatt egyszerűbb. A zárt munkahelyi pénztárak tagsága csak 7,5 százaléka a nyíltak létszámának, vagyonuk aránya azonban 14,5 százalék, majdnem kétszeres az arány. Csak kevés ilyen nyugdíjpénztár van, pedig ez előnyösebb a dolgozó számára, sőt a munkahelyi pénztárak a foglalkoztatók számára is kedvezők.
Ezekben a kasszákban a vállalkozás ugyanis ellenőrizheti és irányíthatja az általa fizetett pénztári hozzájárulás felhasználását. A tagdíjbefizetések 65 százalékát a foglalkoztatók teljesítik dolgozóik javára. A vállalat jó esetben a HR-stratégia szerinti juttatásként biztosíthatná a tagdíj-hozzájárulást, mint például az étkezési jegyet, de persze a nyugdíj értékének és szociális jelentőségének megfelelően. Más pénztártípusok esetében előfordul, hogy a munkáltató egy kasszába utalja az összes alkalmazott munkáltatói tagdíj-hozzájárulását. Zárt nyugdíjpénztár esetén ez logikus lehetőség lenne, egyszerűsítené a tagdíjfizetést. A munkáltató érdeke az is, hogy hatékonyan támogathassa a pénztár működését, és részt vehessen az irányításában is. Ez is sok helyen megvalósul, csak nem egyértelműen a szabályokból adódóan, hanem közvetett módon: a cég vezetőit beválasztják a vezető testületekbe. Zárt munkahelyi kasszák esetében ezeket a lehetőségeket nyílttá téve, és más, a munkáltatóhoz kapcsolódó szabályokat a humánpolitikához igazítva bizonyára több munkahelyi nyugdíjpénztár alakulna, és a munkavállalók nagyobb részének lehetne önkéntes kiegészítő nyugdíja. Ezen a területen nagy a fejlődési lehetőség – véli a szakember. VG

Alacsony a nyugdíjazási ajándék elterjedtsége. Ez az átfogó kompenzációs kutatásban összegyűjtött adatok alapján jellemzően a szolgálati időhöz kötődik.

Egyes vállalatoknál a szolgálati évek számához fix összeget rendelnek, máshol az átlagos havi fizetés mértéke és a szolgálati idő együtt határozza meg az ajándékot.

Önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulást a felmérésben részt vevő vállalatok 20-30 százaléka biztosít.

Alacsony a nyugdíjazási ajándék elterjedtsége. Ez az átfogó kompenzációs kutatásban összegyűjtött adatok alapján jellemzően a szolgálati időhöz kötődik.

Egyes vállalatoknál a szolgálati évek számához fix összeget rendelnek, máshol az átlagos havi fizetés mértéke és a szolgálati idő együtt határozza meg az ajándékot.

Önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulást a felmérésben részt vevő vállalatok 20-30 százaléka biztosít. -->