Lobbizó ipar a GKM-ben
A villamosenergia-export szlovák és lengyel mintára történő korlátozását, az áramaukciókon a hazai felhasználók külföldiekkel szembeni elsőbbségét és az ipari felhasználók energiatakarékosságának ösztönzését kéri ma a GKM-ben az ország hét nagy energiafogyasztója. A hazai szabályozás és árak mellett tevékenységük gazdaságosságát látják veszélyben.
A 2003-ban, sőt még tavaly is nyitott hazai árampiac jövőre úgy nyílik meg, hogy kiteljesedik rajta az MVM monopolhelyzete” – jelentették ki lapunknak olyan ipari nagyfogyasztók, amelyek évek óta a szabadpiacon vették az áramot. Egyiküknek, egy bérmunkát végző társaságnak 2008-ra optimista ajánlatként ígértek 32 százalékkal drágább áramot. Külföldi tulajdonosa kétségbe vonhatja a magyarországi telephely létjogosultságát.
Hiába elég a hazai igényekre a belföldi termelés és az ukrajnai import, ha az MVM a tőlünk délre lévő országokba adja el az áramot. Utóbbi feltételezés a valós piaci helyzet ismeretének hiányára utal Tringer Ágoston, az MVM kommunikációs vezetője szerint, hiszen cége nem exportál áramot. Aukción viszont elad, de ezzel is elégedetlenek a felhasználók. A legutóbbi Szivárvány tenderen felkínált 110 megawattra érkezett 1600 megawattnyi ajánlat felnyomta az árat. Végül az egész mennyiséget szerb kereskedők vitték el.
„Ez nem szabad piac” – szögezi le az egyik nagyfelhasználó az MVM október 25-i aukciójára utalva. „Megmondják, mikor, kitől és mennyi áramot lehet venni. Az induló árat viszont nem, azt nyilván a magánosításra váró MVM nyereségoptimalizálása határozza meg. Az aukció játékszabályai sem ismertek, amelyeket korábban az energiahivatalnak kellett jóváhagynia.”
Ezzel szemben az MVM illetékese közölte: a tervezett aukció szabályrendszere nyilvános, az árverés eredményét kizárólag a résztvevők érdeklődése és a regionális árampiaci tendenciák határozzák meg. Azzal egyetért, hogy a teljes piacnyitás a kínálat szempontjából nem ideális időpontban valósul meg, de tudomásul kell venni, ez is a piac lényege. Az MVM nagykereskedelmi szerepköre, a hosszú távú megállapodások nélkül már jóval korábban is a régiós, magasabb árak lennének hazánkban.
A felhasználók az importlehetőségeik hiányát is az MVM-nek róják fel, a hozzá tartozó Mavirt hibáztatva a magas határkeresztező kapacitási díjakért. A megawattonként 55 euróért vett áramot az osztrák határon csak 15, a szlovákiain 10 euróért lehet áthozni. 2003-ban még egy euró volt a határkeresztezés tarifája. Belföldön sem könnyebb. Az erőművek igyekszenek kapacitásaikat hosszú távra lekötni az MVM-mel, a maradékot drágán kínálják fel a belpiacon.
„Az MVM-nek nincs ráhatása a határkeresztező kapacitások árára, s általában sincs mozgástere a fenti vádakat illetően” – szögezte le Tringer Ágoston. A kérdésre, miért nem kötöttek a hétfői határidőig kétoldalú árameladási megállapodást a felhasználókkal, azt mondta: „A Vet. 106. paragrafusa meghatározza mozgásterünket, de a nagyfogyasztók kiírhattak volna beszerzési pályázatot.”
