A felmérésről
Kronológia
1997-től foglalkozik a Hewitt világszerte elkötelezettségmérésekkel
2001-től Magyarországon is elindul az első ilyen felmérés
2002-ben a Legjobb munkahely felmérés Magyarországon, Németországban, Angliában, Ausztriában és Franciaországban is elindul
2003-tól már él az európai együttműködés, Magyarországon a Szociális és Munkaügyi Minisztérium védnöksége alatt készül a kutatás
2004-től két vállalati kategóriában hirdetnek eredményt: nagyvállalatok, illetve kis- és középvállalatok
2006-tól készül a Regionális legjobb munkahely felmérés 11 kelet-közép-európai ország részvételével2007: a Legjobb munkahely felmérés a VILÁGGAZDASÁG partnerségével készül
A háttér
Minden olyan Magyarországon működő gazdasági szervezet részt vehetett a felmérésben, amely legalább két éve működik, és minimum ötven teljes munkaidős alkalmazottat foglalkoztat.
A részt vevő vállalatoknál három kérdőívet kell kitölteniük a dolgozóknak: a Dolgozói elkötelezettség és a Felső vezetői auditot, valamint az úgynevezett HR-auditot. A sorrend kialakításánál csak azokat a cégeket vette figyelembe a Hewitt, amelyek mindhárom típusú kérdőívet kitöltötték, valamint a Dolgozói elkötelezettség kérdőív kitöltéséhez biztosították a munkavállalók reprezentatív mintáját.
A módszertan
A legjobb munkahely rangsoroláshoz szükséges pontszámok kialakításánál 60 százalékos súlyt jelent a Dolgozói elkötelezettség mutató. Vagyis a munkatársak munkahelyükhöz való kötődésének az erősségét méri – mennyire hajlandók extra erőfeszítések megtételére a vállalat sikereinek érdekében. És 40 százalékos súlya van az úgynevezett összehangoltság mutatónak, amely több tényező vizsgálatán alapul – üzleti stratégia, HR-stratégia, a rendszerek és gyakorlatok szinergiája.
A kutatás számokban
A Legjobb munkahely felmérésben az idén közel 140 vállalat vett részt, 30 924 munkavállaló és 531 felső vezető alkotott véleményt. A felmérésben résztvevő cégek 53 százaléka nagyvállalat volt, míg a többi kis- és középvállalat (kkv). A Hewitt a törvényi szabályozásnak megfelelően minősítette a vállalatokat; kkv-ként kezelte a 250 főnél kevesebb dolgozót foglalkoztató munkaadókat, akik éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió euró. Az iparági bontásból egyértelműen kiderül, hogy főleg az egyéb fogyasztási cikkek és szolgáltatások területén működő vállalatok mérettették meg magukat. Rajtuk kívül az ipar, a pénzügyi szolgáltatások és az IT területén tevékenykedő cégek voltak többségben.
